A középiskolai könyvtárak megjelenítése az Interneten
	Lehetőségek és megvalósulások napjainkban II.
	Közel egy év elteltével, 1999 márciusának elején újra meglátogattam az 1998-as vizsgálat során kiválasztott középiskolai honlapokat. Ezúttal is elsősorban az iskolai könyvtárak jelenlétét, megjelenítésük színvonalát tekintettem át. A célom az volt, hogy kimutassam, történt-e változás a középiskolai informatikai fejlesztéseket követően, és ha igen, milyen irányú. Az 1. ábrán kördiagrammal ábrázoltam az 1999-es állapotokat, mivel azonban a korábbi diagrammal történt összehasonlításkor kiderült, hogy a mennyiségi eltérés csekély, inkább arányaikban térnek el az adatok, az összehasonlítás eredményéről egy áttekinthetőbb oszlopdiagramot is készítettem. (3. ábra) A 2. ábra egyúttal a két vizsgálat összesített adatait is tartalmazza.
	1. ábra
	Az eredményeket az egy évvel korábbi vizsgálattal összevetve első pillantásra nem vehetünk észre komolyabb pozitív irányú elmozdulást. (1998-ban az intézmények 62%-a, 1999-ben 60%-a nem szerepeltette honlapján az iskolai könyvtárat.) Azok a középiskolák azonban, amelyek már korábban is fontosnak érezték megemlíteni az iskolai könyvtárat, általában továbbfejlesztették oldalaikat: ennek köszönhető, hogy nagyobb arányban jelennek meg önálló oldallal a könyvtárak 1999-ben a korábbiakhoz képest, illetve elmozdulás történt a szöveges bemutató sorok és az önálló Web-lapok arányában az utóbbi javára.
	Könyvtár megjelenítése az iskola honlapján: Intézmények száma 1998: Százalékos arány 1998: Intézmények száma 1999: Százalékos arány 1999: Nem szerepel: 28 62,20% 27 60,00% Megemlítik: 9 20,00% 8 17,78% Szöveges bemutatás: 6 13,30% 4 8,89% Önálló oldal, komolyabb fejlesztések: 2 4,50% 6 13,33% Összes honlap: 45 100,00% 45 100,00%
	2. ábra
	Tehát mennyiségi változás alig észlelhető: egy év alatt nem szaporodtak nagyságrendekkel a középiskolai könyvtárak honlapjai, Interneten való jelenlétük. Viszont az iskolai könyvtárat jelentős információs tényezőnek tekintő középiskolák honlapjain még hangsúlyosabb helyet kaptak a korábbiakhoz képest. Példaként említeném a soproni Líceum (Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium) honlapjának fejlődését http://bdeg.sopron.hu
	3. ábra
	A könyvtárak, iskolai könyvtárak Web-oldalainak információs értéke mind az oktatásban, mind a könyvtári tájékoztatásban fontos volna, ám az említett vizsgálati eredmény arra mutat, hogy az iskolai könyvtárak még mindig nem élnek igazán az Interneten való jelenlét lehetőségeivel. Ennek egyik oka talán az, hogy a közelmúlt informatikai fejlesztései még alig egy - a szerencsésebb intézmények esetében is csak két - éve bontakoztak ki, talán ezért nem éreztetik hatásukat erőteljesebben egyelőre a középiskolai könyvtárakban. (A Web-lapok áttekintését 1998 májusában, illetve 1999 márciusában végeztem.) A másik ok az lehet, hogy az eszközök sok helyen már rendelkezésre állnak ugyan, de a használóik - a pedagógusok, könyvtárostanárok - informatikai képzése, továbbképzése még csak most van formálódóban. Márpedig a hatékony működéshez mindkettőre: eszközre és tudásra egyaránt szükség van. Várhatóan egy-két éven belül megindul a középiskolai könyvtárakban is a fellendülés, ekkor ismét érdemes lenne az érintett iskolák könyvtárainak a megjelenítését az Interneten megvizsgálni. Az utóbbi feltevésemet a várható fellendülésről arra alapozom, hogy az IIF első programjának lezárása (1990) után a felsőoktatási intézmények könyvtáraiban is látványos fellendülés indult meg. Ennek eredménye az is, hogy a főiskolai-egyetemi könyvtáraink napjainkban rendkívül színvonalas, értékes információtartalommal rendelkező honlapokkal büszkélkedhetnek. (Példaként említem a Veszprémi Egyetem, a szegedi JATE, a debreceni KLTE, a BKE, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola könyvtári Web-oldalait - a felsorolás a teljesség igénye nélkül...) A középiskolai könyvtárak minta értékűnek tekinthetik ezeket, és nagyon sok ötletet meríthetnek a felsőoktatási könyvtárak Web-lapjainak tartalmi és formai elemzéséből - természetesen ennek során figyelembe véve a középiskolai korosztály eltérő életkori sajátosságait, információs igényét és szokásait, valamint az intézménytípusok eltérő lehetőségeit. A középiskolai, iskolai könyvtárak Web-lapjai nemcsak az oktatásban, a tanulók iskolai felkészülésében, informálódási szokásaik fejlesztésében játszhatnak szerepet - bár elsődleges értékük ebben: a felhasználói igények kiszolgálásában, új szolgáltatások biztosításában rejlik. A könyvtári tájékoztatásban ez az új eszköz a külvilág felé is nyit, ezáltal a kapcsolat kétirányú. Az iskolai könyvtárak felhasználóinak a szemét is rányitja a nagyvilágra, de ugyanekkor a külvilág is bepillanthat a könyvtár és az egész iskola életébe, mindennapjaiba. Felbecsülhetetlen értékű eszköz ez az érintett intézmények menedzselésében! Emellett az iskolák, iskolai könyvtárak összefogásával, hálózatba rendeződésével térségi együttműködésekre és különféle tartalomszolgáltató tevékenységekre is lehetőség nyílik. A szakmai kapcsolatok kiépítése, a diákság személyes kapcsolattartása, iskolai könyvtárak gyűjtőköri együttműködései, amelyek a gyarapítási nehézségeiket is csökkenthetik - mindezek csak kiragadott példák a számtalan együttműködési lehetőség közül. Internetes barangolásaink során gyakran találkozhatunk olyan honlapokkal, amelyek ugyan megjelenítésüket, grafikájukat tekintve hibátlanok, de tartalmuk öncélúan semmitmondó, önreklám, vagy egyáltalán nem is rendelkeznek tartalmi információval. Minden honlap, de az iskolai könyvtári honlapok esetében különösen fontosnak tartom a tartalomszolgáltatás igényét, hiszen elektronikus kiadványok és hagyományos dokumentumok esetében is alapkövetelmény a tartalom és forma egysége, ezenkívül az információtartalom háttérbe szorulása a honlapok létjogosultságát kérdőjelezi meg. Ezt figyelembe véve kezdtem el 1998 tavaszán a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium Könyvtárának Web-oldalait szerkeszteni. A kizárólag iskolánkat érintő adatok, információk mellett igyekeztem olyan szolgáltatásokat is kialakítani, amelyeket a külvilág is hasznosíthat. Ezek közül kiemelném az informatika és számítástechnikai témájú könyvek, tankönyvek adatbázisát, amelyben több szempont szerint is lehet keresni. A középiskolai könyvtárak külvilág felé történő nyitására, az informatikai fejlesztések kezdő lépéseként remek lehetőség lehet az Interneten történő publikálás, a saját honlap. Ennek egyik lehetséges módját mutattam be munkahelyem Web-oldalait elkészítve. Megállapítható, hogy napjainkban a középiskolai könyvtárak jelenléte az Interneten még elenyésző, de jelentős fejlődés prognosztizálható a jövőre nézve. Mindezt elősegítheti a könyvtárostanárok képzésének informatikai téren történő megújítása, illetve a könyvtárosok hatékony továbbképzése is. (Vö.: Kokas Károly, 1996) A középiskolai könyvtáraknak - hasonlóan a felsőoktatási testvérintézményeikhez - információs csomópontoknak kell lenniük az iskolák életében, ezért informatikai fejlesztésük elengedhetetlen, s ezeket a lépéseket ma kell megtennünk a jövő érdekében.
	Sediqiné Bondor Erika könyvtárostanár, oktatás-informatikus Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest