Akivel Isten igazán kegyes akar lenni, azt elküldi –

Aliz! Péter! Szonja! Tegyétek a táskákat ide a csomagtartóba! Jaj, ne ide, hanem oda!
Istenem, miért nem képesek a gyerekek egyszer végre segíteni!
Fritz, ne edd meg az összes zsömlét! Éppen most etted tele magad!

– szétnézni a világban.

Ha úgy határozol, hogy utazni fogsz, várj el úticélodtól mindent: a természet szépségét, a nagyváros kényelmét, mûvészettörténeti régiségeket, kedvezõ árakat, tengert, hegyeket – szóval elõtted a Balti-tenger, mögötted a Leipziger Strasse. Aztán szitkozódj, ha mindez nem teljesül.
Ha utazol, az Isten szerelmére, ne légy tapintatos az utastársaiddal – ezt gyengeségnek fogják tartani. Te fizettél – a többiek mind ingyen utaznak.
Gondolj bele, hogy milyen fontos, hogy az ablak mellé szól-e a jegyed vagy sem, és hogyha a nemdohányzó részlegen valaki rágyújt, azonnal a legdurvábban szidd le. Ha a kalauz nincs ott, lépj alakalmilag a helyébe, légy egyszerre rendõr, az államhatalom és a bosszúálló sors egyben. Ez szebbé teszi az utazást. Légy teljes mértékben kiállhatatlan – ebben ismerszik meg a férfi.
A legjobb, ha rendelsz egy hotelszobát, és aztán máshová mész. Nem kell lemondanod a szobát - ez igazán nem fontos – nehogy már ilyen puhány légy! Amikor megérkeztél a hotelbe, a nevedet az összes titulusoddal együtt jegyezd be. Ha nincs titulusod (elnézést, úgy értem, ha valakinek nincs titulusa), akkor ki kell találni egyet. Az „ügyvezetõ” helyett írj „vezérigazgatót”. Ez sokat nyom a latban.
Ezután nagy ajtócsapkodással menj a szobádba, de az Isten szerelmére, eszedbe nem jusson borravalót adni a szobalánynak (akitõl mellesleg egy csomó apró szívességet kérsz) mert ez lezülleszti az embereket.
A poros csizmádat tisztítsd meg a kéztörlõvel, hajíts el egy poharat, hogy széttörjön, de ne szólj senkinek – a tulajnak úgyis annyi pohara van -, és tégy eztán egy sétát az ismeretlen városban.
Fontos, hogy megköveteld, hogy az idegen városban elõször is minden ugyanúgy legyen, mint odahaza – ha ez nem így van, akkor az nem ér semmit. Az embereknek tehát jobbra kell tartaniuk, ugyanolyan telefonjuk legyen, mint neked, ugyanolyan elrendezésû legyen a menüsor az étlapon, még a WC is legyen ugyanolyan.
Egyébként csakis azokat a látnivalókat nézd meg, amelyek szerepelnek a Baedekerben. Kíméletlenül hajszold körül a családodat minden látnivalónál, amelyet az útikönyvben csillaggal jelölnek. Egy pillantásra se méltass bármi mást!
De mindenekelott légy megfelelõen felkészült. A külföldi városnézõ sétáknál a legpraktikusabb viselet a rövid hegymászó nadrág kis zöld kalappal (szõrpamaccsal ellátva), erõs szöges bakancs (különösen a múzeumoknál alkalmas), és egy otromba kirándulóbot. Kötél csak 500.000 fõnél népesebb városok esetén ajánlott.
Amikor a feleséged már összeesik a fáradtságtól, akkor jött el a megfelelõ pillanat egy világítótorony vagy a városháza megtekintésére; ha már egyszer az ember idegenben van, meg kell ragadni minden kínálkozó alkalmat. Ha végül már minden összemosódik a szemed elõtt, majd teljes büszkeséggel mondhatod: „Mindent láttam.”
Az utazás elõtt készíts költségvetési tervet, lehetõleg fillérre pontosan, de a szükségesnél 100 márkával kevesebbre tervezheted, hiszen ennyit az ember bármikor képes megspórolni. Azáltal ugyanis, ha mindenhol alkudozol, egyúttal kellemes és szórakoztató lesz az utazás. Utazz egy kicsivel tovább, minthogy a pénztárcád engedi, és úgy pótold a különbséget, hogy gyalog mész oda, ahová autóval sokkal kényelmesebb lenne, és adj nagyon kevés borravalót. Egyébként is jó, ha minden idegenben egy dögkeselyût feltételezel. Emellett sose feledkezz meg minden tisztességes utazás alapszabályáról: bosszankodj!
A feleségeddel csak a napi apró bosszúságokról beszélj. Éld újra az otthoni kellemetlenségeket, amelyek az irodában értek, egy pillanatig se feledkezz meg a munkahelyedrõl!
Utazáskor az elsõ dolgod legyen, amint bármilyen idegen helyre megérkezel, hogy képeslapot írsz. A képeslapokat nem is kell megrendelned, a pincér már tudja, melyiket akarod. Lehetõleg írj olvashatatlanul – ez jókedvre utal. Küldj mindenhonnan képeslapokat: a fürdõbõl, a cseppkõbarlangból, a hegycsúcsról és az imbolygó csónakból. Közben törd el a töltõceruzádat, ejts tintapacákat, és szitkozódj.
Minden rendes utazás alaptörvénye, hogy mindig történnie kell valaminek, de jó, ha vannak terveid. Másként ez nem is igazi utazás. A munkából való teljes kikapcsolódás azon áll vagy bukik, hogy készítesz egy pontos programot, amit aztán nem tartasz be, és mindezért a feleségedet okolod.
Vágyakozz mindenképpen egy csendes vidéki tájra, s ha ez megvan, bosszankodj, hogy semmi sem történik.
Egy nagyszerû vakáció során olyan emberek vesznek körül, mint akiket otthon is látsz, legyen az egy hegyi mulatóban, táncos szórakozóhelyen, vagy borozóban. Ha efféle helyeket látogatsz, maradj a jól bevált öltözetednél: rövidnadrág, kis kalap (lásd fentebb). Nézz körül a teremben, és így szólj: „Hát aztán itt nincs semmi elegancia!”. Ha a többiek szmokingot viselnek, akkor legjobb, ha azt mondod: „Ilyen bolondságot! Utazásra szmokingot hozni!”. Ha pedig te viseled azt, és a többiek nem, akkor vessz össze a feleségeddel. Fontos, hogy feltétlenül a feleségeddel cirkuszolj!
Rohanj keresztül az idegen városokon és falvakon, és ha nem lóg ki kellõen a nyelved, valamit rosszul csináltál. Ezenkívül pedig egy nyugalmasan töltött esti óránál sokkal fontosabb, hogy elérj egy bizonyos vonatot. A nyugalmas esti órák fölösleges hülyeségek, csak ezekért nem utazik el az ember.
Az utazás során mindennek valahogy jobban kell lennie, mint otthon. Zavard vissza a pincért egy nem eléggé lehûtött palackkal, olyan arckifejezéssel, mely azt sugallja: „Ha az udvarmesterem a bort így hozná fel a pincébõl, azonnal kirúgnám!”. Mindig tégy úgy, mintha felsõbbrendû lennél. A nevetséges helybéliekkel mindenképpen a politikáról, vallásról és háborúról beszélj. Ne rejtsd véka alá a véleményedet, mindent mondj ki kereken! Add meg a módját! Beszélj olyan hangosan, hogy az már bántó, tudniillik, ezek az idegen népek sokszor nagyot hallanak. Ha jól érzed magad, akkor nevess, de olyan hangerõvel, hogy mások idegeire menj – ezek a buták nem is tudják, hogy min nevetsz. Ha nem jól beszélsz egy idegen nyelvet, akkor kiabálj, hogy jobban megértsenek. Ne hagyd, hogy mások jó benyomást tegyenek rád!
Ha több férfi összegyûlik, nagyszerû, ha kilátókban valamit négy szólamban kornyikáltok. A természetre ez különösen jól hat.
Cselekedj, szitkozódj, bosszankodj! Semmiképp se tétlenkedj!