|
Kurt
Tucholsky: A rosszul utazás mûvészete
Akivel
Isten igazán kegyes akar lenni, azt elküldi –
Aliz! Péter!
Szonja! Tegyétek a táskákat ide a csomagtartóba!
Jaj, ne ide, hanem oda!
Istenem, miért nem képesek a gyerekek egyszer végre
segíteni!
Fritz, ne edd meg az összes zsömlét! Éppen most
etted tele magad!
–
szétnézni a világban.
Ha úgy
határozol, hogy utazni fogsz, várj el úticélodtól
mindent: a természet szépségét, a nagyváros
kényelmét, mûvészettörténeti
régiségeket, kedvezõ árakat, tengert, hegyeket
– szóval elõtted a Balti-tenger, mögötted
a Leipziger Strasse. Aztán szitkozódj, ha mindez nem teljesül.
Ha utazol, az Isten szerelmére, ne légy tapintatos az
utastársaiddal – ezt gyengeségnek fogják
tartani. Te fizettél – a többiek mind ingyen utaznak.
Gondolj bele, hogy milyen fontos, hogy az ablak mellé szól-e
a jegyed vagy sem, és hogyha a nemdohányzó részlegen
valaki rágyújt, azonnal a legdurvábban szidd le.
Ha a kalauz nincs ott, lépj alakalmilag a helyébe, légy
egyszerre rendõr, az államhatalom és a bosszúálló
sors egyben. Ez szebbé teszi az utazást. Légy teljes
mértékben kiállhatatlan – ebben ismerszik
meg a férfi.
A legjobb, ha rendelsz egy hotelszobát, és aztán
máshová mész. Nem kell lemondanod a szobát
- ez igazán nem fontos – nehogy már ilyen puhány
légy! Amikor megérkeztél a hotelbe, a nevedet az
összes titulusoddal együtt jegyezd be. Ha nincs titulusod
(elnézést, úgy értem, ha valakinek nincs
titulusa), akkor ki kell találni egyet. Az „ügyvezetõ”
helyett írj „vezérigazgatót”. Ez sokat
nyom a latban.
Ezután nagy ajtócsapkodással menj a szobádba,
de az Isten szerelmére, eszedbe nem jusson borravalót
adni a szobalánynak (akitõl mellesleg egy csomó
apró szívességet kérsz) mert ez lezülleszti
az embereket.
A poros csizmádat tisztítsd meg a kéztörlõvel,
hajíts el egy poharat, hogy széttörjön, de ne
szólj senkinek – a tulajnak úgyis annyi pohara van
-, és tégy eztán egy sétát az ismeretlen
városban.
Fontos, hogy megköveteld, hogy az idegen városban elõször
is minden ugyanúgy legyen, mint odahaza – ha ez nem így
van, akkor az nem ér semmit. Az embereknek tehát jobbra
kell tartaniuk, ugyanolyan telefonjuk legyen, mint neked, ugyanolyan
elrendezésû legyen a menüsor az étlapon, még
a WC is legyen ugyanolyan.
Egyébként csakis azokat a látnivalókat nézd
meg, amelyek szerepelnek a Baedekerben. Kíméletlenül
hajszold körül a családodat minden látnivalónál,
amelyet az útikönyvben csillaggal jelölnek. Egy pillantásra
se méltass bármi mást!
De mindenekelott légy megfelelõen felkészült.
A külföldi városnézõ sétáknál
a legpraktikusabb viselet a rövid hegymászó nadrág
kis zöld kalappal (szõrpamaccsal ellátva), erõs
szöges bakancs (különösen a múzeumoknál
alkalmas), és egy otromba kirándulóbot. Kötél
csak 500.000 fõnél népesebb városok esetén
ajánlott.
Amikor a feleséged már összeesik a fáradtságtól,
akkor jött el a megfelelõ pillanat egy világítótorony
vagy a városháza megtekintésére; ha már
egyszer az ember idegenben van, meg kell ragadni minden kínálkozó
alkalmat. Ha végül már minden összemosódik
a szemed elõtt, majd teljes büszkeséggel mondhatod:
„Mindent láttam.”
Az utazás elõtt készíts költségvetési
tervet, lehetõleg fillérre pontosan, de a szükségesnél
100 márkával kevesebbre tervezheted, hiszen ennyit az
ember bármikor képes megspórolni. Azáltal
ugyanis, ha mindenhol alkudozol, egyúttal kellemes és
szórakoztató lesz az utazás. Utazz egy kicsivel
tovább, minthogy a pénztárcád engedi, és
úgy pótold a különbséget, hogy gyalog
mész oda, ahová autóval sokkal kényelmesebb
lenne, és adj nagyon kevés borravalót. Egyébként
is jó, ha minden idegenben egy dögkeselyût feltételezel.
Emellett sose feledkezz meg minden tisztességes utazás
alapszabályáról: bosszankodj!
A feleségeddel csak a napi apró bosszúságokról
beszélj. Éld újra az otthoni kellemetlenségeket,
amelyek az irodában értek, egy pillanatig se feledkezz
meg a munkahelyedrõl!
Utazáskor az elsõ dolgod legyen, amint bármilyen
idegen helyre megérkezel, hogy képeslapot írsz.
A képeslapokat nem is kell megrendelned, a pincér már
tudja, melyiket akarod. Lehetõleg írj olvashatatlanul
– ez jókedvre utal. Küldj mindenhonnan képeslapokat:
a fürdõbõl, a cseppkõbarlangból, a
hegycsúcsról és az imbolygó csónakból.
Közben törd el a töltõceruzádat, ejts tintapacákat,
és szitkozódj.
Minden rendes utazás alaptörvénye, hogy mindig történnie
kell valaminek, de jó, ha vannak terveid. Másként
ez nem is igazi utazás. A munkából való
teljes kikapcsolódás azon áll vagy bukik, hogy
készítesz egy pontos programot, amit aztán nem
tartasz be, és mindezért a feleségedet okolod.
Vágyakozz mindenképpen egy csendes vidéki tájra,
s ha ez megvan, bosszankodj, hogy semmi sem történik.
Egy nagyszerû vakáció során olyan emberek
vesznek körül, mint akiket otthon is látsz, legyen
az egy hegyi mulatóban, táncos szórakozóhelyen,
vagy borozóban. Ha efféle helyeket látogatsz, maradj
a jól bevált öltözetednél: rövidnadrág,
kis kalap (lásd fentebb). Nézz körül a teremben,
és így szólj: „Hát aztán itt
nincs semmi elegancia!”. Ha a többiek szmokingot viselnek,
akkor legjobb, ha azt mondod: „Ilyen bolondságot! Utazásra
szmokingot hozni!”. Ha pedig te viseled azt, és a többiek
nem, akkor vessz össze a feleségeddel. Fontos, hogy feltétlenül
a feleségeddel cirkuszolj!
Rohanj keresztül az idegen városokon és falvakon,
és ha nem lóg ki kellõen a nyelved, valamit rosszul
csináltál. Ezenkívül pedig egy nyugalmasan
töltött esti óránál sokkal fontosabb,
hogy elérj egy bizonyos vonatot. A nyugalmas esti órák
fölösleges hülyeségek, csak ezekért nem
utazik el az ember.
Az utazás során mindennek valahogy jobban kell lennie,
mint otthon. Zavard vissza a pincért egy nem eléggé
lehûtött palackkal, olyan arckifejezéssel, mely azt
sugallja: „Ha az udvarmesterem a bort így hozná
fel a pincébõl, azonnal kirúgnám!”.
Mindig tégy úgy, mintha felsõbbrendû lennél.
A nevetséges helybéliekkel mindenképpen a politikáról,
vallásról és háborúról beszélj.
Ne rejtsd véka alá a véleményedet, mindent
mondj ki kereken! Add meg a módját! Beszélj olyan
hangosan, hogy az már bántó, tudniillik, ezek az
idegen népek sokszor nagyot hallanak. Ha jól érzed
magad, akkor nevess, de olyan hangerõvel, hogy mások idegeire
menj – ezek a buták nem is tudják, hogy min nevetsz.
Ha nem jól beszélsz egy idegen nyelvet, akkor kiabálj,
hogy jobban megértsenek. Ne hagyd, hogy mások jó
benyomást tegyenek rád!
Ha több férfi összegyûlik, nagyszerû, ha
kilátókban valamit négy szólamban kornyikáltok.
A természetre ez különösen jól hat.
Cselekedj, szitkozódj, bosszankodj! Semmiképp se tétlenkedj!
|
|
|