Az igazgató szerint további kedvezőtlen változást jelentett, hogy újabb adminisztrációs teher hárult az iskolákra és a tanárokra, amely az érdemi munkától vonja el az energiát.

A Sulinet digitális tudásbázis lényegének azt tartja az igazgató, hogy olyan adattár álljon a tanárok rendelkezésére, amely bármikor lehívható, és a tanórán használható. Szerinte ennek különösen ott van jelentősége, ahol rendelkezésre állnak interaktív-táblák, multimédiás számítógépek, fontosnak tartaná a program bővítését. A használhatóságát egyelőre az csökkenti, hogy viszonylag kevés anyagrészből van információ, az igazi az lenne, ha minden tantárgyból több választási lehetősége volna a tanároknak.

Somogyi László megemlítette, hogy a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív program keretében találkoztak a Sulinova fejlesztésében megjelenő tananyaggal (mintegy 300 iskola vett részt ebben a január végén záruló kétéves programban), aminek az igazgató szerint meglehetősen vegyes színvonalú a tananyag és az oktatási segédanyag része, ezért szükségesnek tartja a kevésbé használhatók fejlesztését.

Az intézményvezető végül kitért arra, hogy lenne mit javítani az iskolák vezetői és a tárca közötti információáramláson, annak ellenére, hogy minden fontos információ megtalálható az OKM honlapján, ám a személyes kapcsolat jót tenne a kommunikáció, ezáltal a színvonalasabb oktatás szempontjából.

A megnövekedett adminisztrációs terhekről szólva az államtitkár utalt arra, hogy a pedagógiai munka egyes elemeinél elengedhetetlen az írásos rögzítés. Abba az irányba kell elindulnia az intézményeknek, hogy ezeket a feladatokat egyre inkább informatikai eszközök, számítógépek végezzék a tanárok helyett. Hozzátette: ugyanakkor egy sor ügyben valóban egyszerűsíteni kell az adminisztrációt. A diákok szöveges értékelése azok közé a kötelezettségek közé tartozik, amelyekben nem fölösleges papírmunkáról, hanem érdemi pedagógiai feladatról van szó.

A minisztérium és az iskolavezetők közti információáramlás elégtelen voltát firtató felvetésre Arató Gergely rámutatott: az országban összesen több mint 7000 közoktatási intézmény működik, ami korlátozza a személyes kapcsolatok megszervezését. Megemlítette, hogy létezik számos olyan szakmai és szakszervezet, amelyekkel folyamatos kapcsolatban áll a minisztérium. A Gimnáziumok Országos Szövetségével (melynek tagja Somogyi László igazgató is - a szerk.) például rendszeres a tárca kapcsolata. Az OKM nyitott minden együttműködési szándékra az iskolákkal. A minisztériumnak egyébként is kötelezettsége válaszolni valamennyi megkeresésre.

Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy 2013-ig valamennyi magyar iskola és óvoda készen áll arra, hogy a pedagógiai feladatának megfelelő informatikai eszközöket, programokat használja, és az ehhez szükséges szaktudása is meglegyen a pedagógusoknak.

A Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív program kapcsán Arató úr hangsúlyozta, hogy ez az egyik legfontosabb vállalkozása a közoktatásnak, melynek lényege, hogy jobb, korszerűbb eszközöket kapjanak az iskolák. A most lezáruló kipróbálási szakasz célja az intézményi tapasztalatok összegyűjtése volt. Az eddigi visszajelzések biztatóak a folytatásra nézve.

Az igazgatónő a pályázati lehetőségek kapcsán elmondta, hogy gyakran nem maga az iskola, hanem a fenntartó pályázhat (az önkormányzat - a szerk.), ráadásul a gimnáziumok számára kevés pályázatot írnak ki, így ezek az iskolatípusok hátrányban vannak a szakképző intézményekkel szemben.

Kiss Ibolya hozzátette, hogy a minisztérium által felügyelt korszerű oktatási programokról nemigen van információjuk, nem tudja, hol hirdetik azokat.

Az államtitkár válaszában fontosnak nevezte, hogy egy fenntartó önkormányzat milyen többletforrásokat finanszíroz az iskolái számára, hiszen az állam mellett az önkormányzatoknak is hozzá kell járulnia az oktatás működtetésének biztosításához. Arató Gergely kiemelte, hogy éppen a tehetséggondozás terén nagyon komoly programok futnak, olyanok is, amelyek elérhetőek a gimnáziumok számára is. Ilyen például az Út a tudományhoz program, melynek célja, hogy olyan tanárok és diákok által működtetett iskolai közösségeket támogasson, amelyek elmélyülnek egy-egy szakterületben, ami voltaképpen erős szakköröket jelent.

Az eredményes pályázáshoz szükséges önrész biztosításának több módját említette az államtitkár. Az önrész mértéke függ attól, hogy milyen településről van szó, tehát a hátrányosabb helyzetű településeken alacsonyabb az önrész, de végső esetben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól pályázható is az önrész.

Arató Gergely kitért még a közelmúltban egymásnak ellentmondó mérési eredmények miatt fellángoló vitákra, melyek az oktatásban beindított integrációs programok eddigi eredményeire vonatkoznak. Eszerint a legutóbbi, tanulói eredményesség szempontjából végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy javult mind a nehéz szociális helyzetben élő, mind a roma diákok teljesítménye, és az előítéletekkel szemben nem romlott, hanem javult az integrációban résztvevő nem kisebbséghez tartozó, nem hátrányos helyzetű diákok tanulmányi eredménye, teljesítménye is.

Az államtitkár befejezésül hozzátette, hogy idén elsősorban az oktatási intézmények felújítására kiírt pályázati programok beindulása várható, ami 130 milliárd forintból 6-700 iskola felújítását jelenti, másrészt az esélyegyenlőségi és integrációs programok folytatását, a tehetséggondozás hatékonyabbá tételét prognosztizálta 2008-ra.