A decentralizáció, a hierarchiák helyett a hálózatok kiépülése, a kulturális és gazdasági globalizáció, az alternatív választások lehetősége, a hosszú távú gondolkodásmód kialakulása nagyrészt az információs hálózatok létrejöttének köszönhető, s mindezt az informatika, telematika fejlődése tette lehetővé.

A technika fejlődése sohasem lehet öncélú, s általában az új eszközök megjelenése új szemléletmódot, másfajta gondolkodást alakít ki, erősebb lendületet adva a fejlődésnek. A közeljövőben elválik majd, hogy a jelen számunkra biztosított lehetőségeivel jól éltünk-e…
 

A szakdolgozatom második részében a BDG könyvtárának Web-oldalait mutatom be, amelyeket 1998 májusában kezdtem el szerkeszteni. Ezt megelőzően röviden kitérek a Web-lapok szerkesztésének technikai és elméleti hátterére, valamint a hypertext rendszerek jellegzetességeire is.

Dolgozatom tárgyául azért választottam éppen ezt a témát, mert napjainkban a könyvtárak — így az iskolai könyvtárak is — szemléletváltásra, önvizsgálatra kényszerülnek a megváltozott információs szükségletek, igények miatt. Mindezeket a szolgáltatásaik átszervezésével, az új igényeknek elébe menő új szolgáltatások bevezetésével képesek csak megvalósítani. Mindezek elmulasztása esetén a könyvtárak információs rendszerei elavulnak, korszerűtlenné válnak, s feladatukat nem fogják tudni ellátni.
 

III. 2 Könyvtárak, iskolai könyvtárak az információs társadalom küszöbén

Az információkezelés technikai fejlődésén (lyukkártya, lyukszalag, mikrofilm, stb.) lépésről lépésre végig haladó nagy könyvtári katalógusok mára modern adatbázisokká váltak, s a mai számítógépes hálózatokon szabadon hozzáférhetők. (OPAC = Online Public Access Catalog, online módon elérhető, nyilvános számítógépes könyvtári katalógusok.) Minden hazánkban előforduló nagyobb integrált könyvtári adatbázis-kezelő rendszernek vannak már nálunk is működő OPAC-jai, főként a felsőoktatási intézmények könyvtári rendszerei jeleskednek ebben.

A hosszadalmas, aprólékos adatfeldolgozás, a színvonalas adatkezelés eredményezte a mai nagy könyvtárak hatalmas ismerethalmazát, tudásbázisát. Nem véletlen, hogy az első adatbázisokat kiépítő és szolgáltató cégek (pl. a DIALOG) is a tudományos és egyetemi könyvtárak anyagára alapozva kezdték meg a tevékenységüket.

A magyarországi információtechnológiai fejlesztéseket a Tudománypolitikai Bizottság 1986 januárjában hozott határozata indította el. Ezt követően alakult meg az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF), amelynek célja a hazai kutató és műszaki fejlesztő tevékenység támogatása volt az információs infrastruktúra fejlesztésével. (A hazai tudományos élet és a felsőoktatás területe fejlődött mindezzel.) A program első fele 1990-ben lezárult, s addigra megteremtődtek a hálózati rendszerek, a távadatkezelés alapjai.

A könyvtárgépesítés Magyarországon ugyan már a 60-as években elkezdődött, de a hatékony és céltudatos alkalmazásról csak a 90-es évek elejétől beszélhetünk. (Körülbelül ekkortól váltak elérhető árúvá hazánkban is a személyi számítógépek, s a korszerű információszolgáltatás ezek használatát a könyvtárakban is szükségessé tette.

Azóta a hálózatok gyors fejlődésével lehetővé vált, hogy az addig elsősorban a felsőoktatási intézmények könyvtáraiban elérhető nyilvános számítógépes katalógusokban (OPAC) bárki kereshessen, aki hálózati kapcsolattal rendelkezik.

A hálózatban működő könyvtárak adatbázisai lehetővé teszik a távoli, akár külföldi könyvtárak állományában történő keresést is. Ennek több előnye is van.(4)  Az online katalógusokból megtudhatók a helyi könyvtárakból hiányzó művek adatai, lelőhelye. Az olvasók, felhasználók szolgáltatásokat vehetnek igénybe anélkül, hogy a helyszínre kéne utazniuk. A könyvtárosok számára pedig a könyvtári munkafolyamatok (a könyvtári feldolgozás, a szakirodalmi tájékoztatás) válik könnyebbé és az eddigieknél színvonalasabbá.

A hálózat, az elektronikus levelezés használata a könyvtárközi kölcsönzést és a szakmai kapcsolattartást teszi hatékonyabbá.

Ha a magyar könyvtárak történetét vizsgáljuk, megállapítható, hogy az első jelentős könyvtáraink az iskolai könyvtárak ősei, a kolostori könyvtárak voltak. Nemrég ünnepeltük a magyar oktatás 1000 éves történetét. Elmondhatjuk, hogy az iskolai könyvtárak túlélték az elmúlt ezer esztendőt, napjainkban is működnek, és igyekeznek az oktatást a megváltozott körülmények között is eredményesen támogatni.

Napjainkban az iskolai könyvtáraknak korszerű forrásközpontokká, modern médiatárrá kell válniuk. A cél az, hogy ne maradjanak csupán a könyvek és a hagyományos információhordozók egyre inkább forráshiányos gyűjteményei, hanem ezen túllépve, a szűkülő beszerzési lehetőségek ellenére is végrehajtsák a szükséges beruházásokat, informatikai fejlesztéseket. Másként nehezen teljesítenék a társadalom és a Nemzeti Alaptanterv elvárásait. (Nem véletlen, hogy a NAT (5) a könyvtárismeretek, a könyvtár-informatika oktatását 1998-tól az Informatika műveltségterület körébe vonta.)

Az oktatásban az utóbbi időben gyakran felmerülő probléma az, hogy az életre, a valós helyzetekre neveljük-e a tanulókat, a felsőoktatásban a hallgatókat? Az oktatás egyetlen szintjén sem lenne megengedhető az, hogy elavult struktúrájú tananyagokat, már az oktatás pillanatában sem használt programokat, szoftvereket tanítsunk meg. Hiszen a munkahelyekre kilépve a végzett hallgatók nem ezekkel, hanem a modern technikával találják szemközt magukat. Ha valahol érdemes, az oktatásban feltétlenül érdemes éppen ezért a legmodernebb eszközöket bevezetni és alkalmazni. Mindez a könyvtárakra, a könyvtári informatikára is értendő.

Szerencsére az utóbbi időkben mindennek a jelentőségét az oktatáspolitika és az iskolák fenntartói is felismerték: látványos fejlődés indulhatott meg így a felső- és a középfokú oktatásban. E folyamatok optimális kibontakozásának alapvető feltétele azonban az is, hogy az oktatók, tanárok képzésében is gyökeres szemléletváltozás következzék be, illetve a már aktív pedagógusok hatékony továbbképzési rendszere is kiépüljön — főként az informatikai ismeretek terén.
 

1994 és 1998 között azonban több irányból is érezhetően megindultak az informatikai fejlesztések a középiskolákban. Az IIF Program beindulása a felsőoktatásban hozott előrelendülést, és ennek hatásai lecsapódtak a középfokú oktatásban is. Valószínűleg az időközben végzett és új szemlélettel rendelkező középiskolai tanároknak köszönhető ez, valamint annak, hogy az IIF néhány középiskolát is támogatott, főként a hálózathoz kapcsolódás lehetőségével, az elektronikus levelezést lehetővé téve.

Az oktatás területén informatikai fejlesztéseket kezdeményeztek különféle alapítványok is. Elsősorban a Soros Alapítvány nemrégiben lezárult négy éves Közoktatás-fejlesztési programja (1994-1998) hozott lendületes előrelépést az iskolák informatikai fejlesztésében (Számítógépes iskolák a nyílt társadalomért). Ennek során negyven iskolát szereltek fel országszerte számítógépes laborokkal — ügyelve a területileg arányos eloszlásra, hiszen ezeknek az iskoláknak központi szerepet szántak a térségi együttműködésben. A negyven iskola számára bérelt vonalon biztosították a jó minőségű ingyenes Internet-hozzáférést is.

Az iskolai könyvtárak számára többször is írt ki a Soros Alapítvány az elmúlt négy év alatt pályázatokat hardver- és szoftver eszközök beszerzésére. Több száz iskolai könyvtár jutott ennek köszönhetően korszerű multimédiás számítógépekhez, lézernyomtatóhoz, szoftverekhez és modemen keresztül dial-up Internet-kapcsolathoz. Ezeknek az iskolai könyvtáraknak sok esetben az első és egyetlen lendületet adta a program támogatása az informatikai fejlesztések útján. A Szirén integrált könyvtári számítógépes program és könyvtári adatbázis lehetővé tette számukra a számítógépes feldolgozást, a korszerű szaktájékoztatást, a számítógépes kölcsönzést.

Az Internet ezekben az iskolákban először a könyvtárban vált hozzáférhetővé, s ha a telefonköltségek csak korlátozott használatot tettek is lehetővé: az elektronikus levelezés előnyeit már felhasználhatták a könyvtárostanárok a szakmai kapcsolattartásban, és ha hosszadalmas böngészés nem is, de rövid, célratörő keresések már lehetővé váltak az Interneten a tanárok és a diákok számára is.

1997-ben — szinte egy időben az amerikai elnök hasonló tárgyú bejelentésével — az MKM Sulinet néven informatikai fejlesztési programot hirdetett meg a hazai középiskolák számára. A pályázatokat beküldő iskolák Internet-laborokat kaptak korszerű számítógépekkel, s ingyenes Internet-hozzáférést ISDN-vonalon. A fejlesztésekbe a tervek szerint az általános iskolákat is bevonják a következő lépésben.

Sajnálatos, hogy az MKM az eszközfejlesztések terén nem gondolt az iskolai könyvtárakra, legalábbis nem támogatja az informatikai fejlesztésüket olyan átgondoltan és célirányosan, mint ahogyan azt négy éves programjában a Soros Alapítvány tette.

A középiskolákban már lezárult az Internethez csatlakozás időszaka: él az Internet-kapcsolat. A hálózatokhoz való hozzáférés új lehetőségeket teremt a tanulásban, az oktatásban, új szemléletet indukál a tanár-diák kapcsolatban.

Néhány helyen — így például Budapesten a XIII. kerületben — a kerületi önkormányzat is hozzájárult az informatikai fejlesztésekhez számítógépekkel, de új lehetőségek modellértékű kipróbálásával is. Így például a Berzsenyi Dániel Gimnázium önerőből kiépített helyi hálózata számára már 1997 őszétől kábeltelevíziós rendszeren keresztül vált lehetővé az Internet-elérés. (A kábeltelevíziós rendszert, amely a TVNET fejlesztése, a kerületben működő Satimex Kft. építette ki.)

Ez minőségileg jobb kapcsolatot tesz lehetővé és kevésbé leterhelt, mint a Sulinet. További eszközfejlesztésként az iskola jó minőségű szkennert is kapott egy kerületi pályázaton.

Iskolánk könyvtárában 1994 őszétől számítógépes feldolgozást tett lehetővé a Szirén-program megvásárlása, ekkortól a kölcsönzés is számítógép segítségével történik. A Soros Alapítvány támogatása 1997 elejétől előrelépést jelentett az informatikai fejlesztések terén: a multimédiás felhasználásokat lehetővé tevő számítógép, a modemes, dial-up Internet-kapcsolat nagy segítséget jelentett. Új szoftvereket is kaptunk, s attól kezdve a gépeinken a Szirén hálózatos verziója használható.

A Sulinet által biztosított ISDN-vonal 1998 júniusától kiváltotta a drága — s ezért ritkán használt — dial-up Internet-elérést. További fejlesztési terveinkről és eredményeinkről már a könyvtár Web-oldalain is olvashatnak az érdeklődők.(http://s2.berzsenyi.isk.tvnet.hu/~sediqi/) Nagyon szeretnénk megoldani a könyvtárban jelentkező fénymásolási gondokat, mivel a diákok számára nincsen erre szervezett lehetőség az iskolánkban, s egyéb céljaink is vannak.

Az eddigi fejlesztések a kezdeti lépéseket jelentik azon az úton, hogy hagyományosan működő könyvtárból korszerűbb információs forrásközponttá válhassunk. Könyvtárunk helyzetét az iskola helyi hálózatához történt csatlakozás után az 1. sz. ábrán vázoltam fel.

Az említett pályázatok és támogatások a középiskolák és a középiskolai könyvtárak számára jó lehetőséget biztosítanak az informatikai fejlődésre. Az eszközök birtoklása azonban nem jelent önmagában előrelépést.

A pedagógusok, könyvtárostanárok részéről nagyfokú szemléletváltást, a fejlődés ez irányú igényét feltételezve jó esély van arra, hogy az oktatás tartalmilag is megújuljon a középiskolákban. E nélkül azonban az Internet csak bokréta lesz a kalapon, legfeljebb a tanulók szabadidős tevékenységét gazdagító eszközzé válhat.

Két végletes szemlélet figyelhető meg a középiskolai tanárok között az Internettel kapcsolatban. A negatív, teljesen elutasító magatartás főként azoknak a tanároknak a részéről tapasztalható, akik maguk nem tudják használni a számítógépet és az informatikai eszközöket, s igényük sincsen arra, hogy ezeket megtanulják.

Ők sokszor rémülten tapasztalják, hogy a diákok tudása e téren messze megelőzi az övékét, így az “informatikai szakadék” egyre nő a két generáció között. A pedagógusok egy része válságként éli meg, hogy az általa oktatott diák többet tud nála esetenként, és fél a tekintélye megingásától, ezért nem is akar segítséget kérni.

Pedig a számítástechnikán felnövő mai tizenévesek általában készségesek, és örömmel segítenek. Az önmagáért való, automatikusan, csupán a tanári mivoltunknak kijáró tekintélytisztelet pedig már e nélkül sem működik igazán a mai generációt ismerve az iskolákban: vagyis nem feltétlenül baj az, és nem tekintélyromboló, ha a technikai eszközöket esetenként jobban ismeri a diák, mint a tanár. A pedagógusnak azt kell tudnia, hogy a szakterületén mire jó, miben használható fel hatékonyan a modern technika.

A másik végletes szemlélet az Internetet tekinti minden jó forrásának, de igazán használható elképzelése nincsen arra, hogy didaktikailag mindez hogyan építhető be a középiskolai oktatásba.

Az igazság, mint általában mindig, talán ebben a kérdésben is a középúton található. Tudomásul kell vennünk, hogy a technika fejlődését nem lehet kizárni az iskolákból, de azt is, hogy az Internet is csak egy eszköz — és nem önmagáért való cél! — amely felhasználható jól, átgondoltan és indokoltan, de önmagában, cél nélkül eredménytelen.

Az Egyesült Államokban már végeztek pedagógiai, pszichológiai és szociológiai vizsgálatokat (6) az Internet előnyeiről és veszélyeiről is. Ezeket jó, ha figyelembe vesszük, mert most még helyzeti előnyben vagyunk – csak ezután kell számolnunk velük.

E vizsgálatok eredményei a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül negatívak, bár felhívják a figyelmet arra, hogy a tanulás az Internet segítségével sok esetben szerteágazó ugyan, de a végeredmény, a tudás felületesebb. A vizsgálatok a tizenéves korosztály tekintetében kitérnek arra, hogy a társadalmi elidegenedés, az elmagányosodás ellenhatásaként például a csevegőprogramok jó hatással lehetnek a fiatalok kapcsolatteremtő készségére, szókincsére. (Ellenpontként viszont elmondható, hogy éppen a csevegőprogramok révén terjednek egyes nyelvhelyesség és helyesírás ellen vétő nyelvi formák...) Ám a „ chat” sok esetben függővé is teheti a kamaszokat, s ez a realitásoktól való eltávolodást, egyfajta virtuális valóságba való menekülést eredményezhet.

A negatívumok megelőzésében az átgondolt pedagógiai hozzáállásnak nagy szerepe van. Sokat tehetnek a könyvtárostanárok is azért, hogy az Internetet az oktatásban hasznosan, célratörően alkalmazzák a kollégáik.

Érdemes tematikus címjegyzékeket készíteni, amelyek az URL-eket diák és tanár számára egyaránt elérhetővé teszik. Ha érdekes és értelmes helyek meglátogatására kap ajánlatokat és ösztönzést a tanuló, talán kisebb eséllyel kóborol veszélyes, káros és személyiségromboló Web-oldalak irányába, s nemcsak a csevegőprogramok töltik ki az életét.

A Soros Alapítvány is különféle programokkal támogatja a számítógép, az Internet értelmes célok érdekében történő használatát a diákok körében. (Számítógépes iskola a nyílt társadalomért, Jefferson-program, I*Earn-program).

Összegzésül: az Internet nem csodaszer, de a tanítás során és a tanulásban jól felhasználható eszköz, amely interaktív lehetőségeivel, multimédiás megjelenítésével közel kerülhet az ifjabb és kevésbé ifjabb nemzedékhez – ezt az előnyét érdemes, és ki is kell használni az oktatásban.
 

IV.3 Középiskolai könyvtárak megjelenítése az Interneten – lehetőségek és megvalósulások napjainkban

Az utóbbi évek fejlesztései nyomán egyre több iskola jelenik meg saját honlappal az Interneten. Az iskolák mindig igyekeztek saját arculatot teremteni, és azt a közelebbi-távolabbi környezetükben felmutatni. Ezért készültek – és készülnek ma is – a nyomtatott iskolai évkönyvek és értesítők.

Napjainkban különösen fontos, hogy az iskolák jól menedzseljék önmagukat, a külvilággal (leendő és hajdani diákjaikkal, a szülőkkel, az iskola fenntartóival, alapítványokkal) is megismertessék az értékeiket – hiszen a csökkenő gyermeklétszám miatt már a jó iskolák között is nagy a verseny az utánpótlásért.

E földhözragadtnak tűnő, de döntő szempont mellett fontos az is, hogy a távolabbi környezet, a nagyvilág is megismerhesse hazánk oktatását és iskoláit. Sok iskola hamar ráérzett az új, nem hagyományos eszközben, az Interneten megjelenő saját honlapban rejlő lehetőségekre. Az iskolák tanárai, diákjai saját honlappal jelentkezhetnek, s bemutathatják ezáltal az iskolájukban az ő területükön folyó tevékenységeket: ezekből összeállnak az iskolák Web-oldalai. Mindennek nemcsak a reklám-, hanem az információértéke is jelentős, az iskolák egymás példájából tanulhatnak, és különféle információs szolgáltatásokat is nyújthatnak.

1998 májusában negyvenöt magyar középiskola honlapját vizsgáltam meg. Az iskolákat véletlenszerű mintavétellel választottam ki, az adatokhoz a KFKI által vezetett nyilvántartásból jutottam. (Magyar középiskolák honlapjai. URL: http://www.kfki.hu/edu/iskola.koz.html )

A mintavétel során ügyeltem arra, hogy a lehető legváltozatosabb iskolatípusokat vizsgáljam meg: így fővárosi és vidéki, műszaki és humán jellegű középiskolák, szakközépiskolák és gimnáziumok, állami és felekezeti intézmények egyaránt szerepeljenek közöttük. (A mintavételben szereplő középiskolák jegyzéke és adatai az 1. sz. mellékletben találhatók.)

2. ábra: A könyvtárak megjelenítésének aránya a középiskolai honlapokon

A megvizsgált honlapok számát (45) 100%-nak tekintve 1998-ban az alábbi eredményekre jutottam: az intézmények közül 28 (62,2%) egyáltalán nem tett említést arról, hogy az iskolának könyvtára is volna (!). A iskolák egy ötöde valamilyen formában legalább megemlíti a könyvtárát is (9 iskola, 20%). Saját Web-oldallal, vagy legalábbis egy szöveges oldallal 6 iskola könyvtára mutatkozott be a vizsgált intézmények közül (13,3%). Két iskolai könyvtárban viszont – a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium és Szakiskola, valamint a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium könyvtárában – példaértékű könyvtári Web-lapok készültek, és biztatónak tűnő fejlesztések folynak e téren.
 
 

Összevetés

Közel egy év elteltével, 1999 márciusának elején újra meglátogattam az 1998-as vizsgálat során kiválasztott középiskolai honlapokat. Ezúttal is elsősorban az iskolai könyvtárak jelenlétét, megjelenítésük színvonalát tekintettem át. A célom az volt, hogy kimutassam, történt-e változás, és ha igen, milyen irányú.

A 3. ábrán szintén kördiagrammal ábrázoltam az 1999-es állapotokat, mivel azonban a két diagram összehasonlításakor kiderült, hogy a mennyiségi eltérés csekély, inkább arányaikban térnek el az adatok, az összehasonlítás eredményéről egy áttekinthetőbb oszlopdiagramot is készítettem. (A 2. ábra egyúttal az 1999-es vizsgálat összesített adatait is tartalmazza.)

Az adatokat az egy évvel korábbi eredményekkel összevetve első pillantásra nem vehetünk észre komolyabb pozitív irányú elmozdulást. (1998-ban az intézmények 62%-a, 1999-ben 60%-a nem szerepeltette honlapján az iskolai könyvtárat.) Azok a középiskolák azonban, amelyek már korábban is fontosnak érezték megemlíteni az iskolai könyvtárat, általában továbbfejlesztették oldalaikat: ennek köszönhető, hogy nagyobb arányban jelennek meg önálló oldallal a könyvtárak 1999-ben a korábbiakhoz képest, illetve elmozdulás történt a szöveges bemutató sorok és az önálló Web-lapok arányában az utóbbi javára.

Tehát mennyiségi változás alig észlelhető: egy év alatt nem szaporodtak nagyságrendekkel a középiskolai könyvtárak honlapjai, Interneten való jelenlétük, viszont az iskolai könyvtárat jelentős információs tényezőnek tekintő középiskolák honlapjain még hangsúlyosabb helyet kaptak a korábbiakhoz képest.

A nem túl fényes eredmények elgondolkodtatóak. Az iskolai könyvtárak informatikai fejlesztésének fontosságát sajnos nagyon sok fenntartó és iskolai vezetőség még mindig nem ismeri fel. Pedig ezáltal nemcsak az iskolai könyvtárak használhatósága szenved csorbát, hanem az érintett iskoláról, magáról az intézményről alkotott kép is szegényesebb. Emellett valószínűleg a középiskolai könyvtárostanárok informatikai alulképzettsége is okozza az egyelőre nem éppen pozitív vizsgálati eredményeket.
 

IV.4 A könyvtárak, iskolai könyvtárak Web-site-jainak információs értéke az oktatásban, a könyvtári tájékoztatásban

Az említett vizsgálati eredmény arra mutat, hogy az iskolai könyvtárak még mindig nem élnek igazán az Interneten való jelenlét lehetőségeivel. Ennek egyik oka az lehet, hogy a közelmúlt informatikai fejlesztései még alig egy – a szerencsésebb intézmények esetében is csak két – éve jelentek meg, s éreztetik hatásukat a középiskolai könyvtárakban. (A Web-lapok áttekintését 1998 májusában, illetve 1999 márciusában végeztem.)

A másik ok az lehet, hogy az eszközök sok helyen már rendelkezésre állnak ugyan, de a használóik – a pedagógusok, könyvtárostanárok – informatikai képzése, továbbképzése még csak most van formálódóban. Márpedig a hatékony működéshez mindkettőre: eszközre és tudásra egyaránt szükség van. Várhatóan egy-két éven belül megindul a középiskolai könyvtárakban is a fellendülés, ekkor ismét érdemes lenne az érintett iskolák könyvtárainak a megjelenítését az Interneten megvizsgálni.

Az utóbbi feltevésemet a várható fellendülésről arra alapozom, hogy az IIF első programjának lezárása (1990) után a felsőoktatási intézmények könyvtáraiban is látványos fellendülés indult meg. Ennek eredménye az is, hogy a főiskolai-egyetemi könyvtáraink napjainkban rendkívül színvonalas, értékes információtartalommal rendelkező honlapokkal büszkélkedhetnek. (Példaként említem a Veszprémi Egyetem, a szegedi JATE, a debreceni KLTE, a BKE, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola könyvtári Web-oldalait – a felsorolás a teljesség igénye nélkül történt természetesen.)

A középiskolai könyvtárak minta értékűnek tekinthetik ezeket, és nagyon sok ötletet meríthetnek a felsőoktatási könyvtárak Web-lapjainak tartalmi és formai elemzéséből – természetesen ennek során figyelembe véve a középiskolai korosztály eltérő életkori sajátosságait, információs igényét és szokásait, valamint az intézménytípusok eltérő lehetőségeit.

A középiskolai, iskolai könyvtárak Web-lapjai nemcsak az oktatásban, a tanulók iskolai felkészülésében, informálódási szokásaik fejlesztésében játszhatnak szerepet – bár elsődleges értékük ebben: a felhasználói igények kiszolgálásában, új szolgáltatások biztosításában rejlik.

Azonban a könyvtári tájékoztatásnak ez az új eszköze a külvilág felé is nyit, és ezáltal a kapcsolat kétirányú. Az iskolai könyvtárak felhasználóinak a szemét is rányitja a nagyvilágra, de ugyanekkor a külvilág is bepillanthat a könyvtár és az egész iskola életébe, mindennapjaiba. Felbecsülhetetlen értékű eszköz ez az érintett intézmények menedzselésében!

Emellett az iskolák, iskolai könyvtárak összefogásával, hálózatba rendeződésével térségi együttműködésekre és különféle tartalomszolgáltató tevékenységekre is lehetőség nyílik. (Szakmai kapcsolatok kiépítése, a diákság személyes kapcsolattartása, iskolai könyvtárak gyűjtőköri együttműködései, amelyek a gyarapítási nehézségeiket is csökkenthetik – mindezek csak kiragadott példák a számtalan együttműködési lehetőség közül!)
 

A hypertext és a hipermédia kifejezések magyar írásmódja a szakirodalomban eléggé változatos. Én magam Sütheő Péter  (7) (ELTE BTK Könyvtártudományi -Informatikai Tanszék) álláspontjával értek egyet, vagyis a teljes magyar fordítást (hiperszöveg) használhatónak tartom, de kerülöm a félig magyarított hipertext formát. Mivel a medium, media, valamint a hyper szavak magyaros változata (média, hiper) már él a magyar köznyelvben, a hypermedia magyar megfelelőjét (hipermédia) nem érzem hibásnak.

A hypertext – bár manapság a World Wide Web révén szinte eltúlzottan divatos – nem új keletű fogalom. A módszer alapötletét már 1945-ben leírta Vannevar Bush (8), igaz, hogy az elnevezést ő még nem használta. Húsz év múltán Ted Nelson (9) alkalmazta először egy projekt leírásakor, akkoriban azonban technikailag még nem volt megvalósítható a világméretű kognitív hálózatról leírt víziójuk.

Mindehhez a hardver- és szoftvertechnikának még sokat kellett fejlődnie. Új programozási technikát, objektumorientált programnyelveket igényelt mindez. Létre kellett jönnie a grafikus felhasználói felületnek és az
„egér” -nek, meg kellett alkotni az ún. WYSIWYG-koncepciót. (What You See Is What You Get = a felhasználó számára szükséges dolgok a képernyőn láthatók, megtalálhatók.) Az utóbbi az Apple fejlesztőinek a nevéhez kapcsolódik, de a Microsoft mérnökei is már eszerint fejlesztették ki a Windows-programot.

A hypertext definíciójaként Sütheő Péter megközelítését idézem: „ A hypertext az adatintegráció és információközvetítés olyan módszere, amely a tudást a hagyományosan lineáris szövegstruktúra helyett a kognitív emberi gondolkodást hívebben tükröző nemlineáris, térbeli, hálózatos rendszerben rendezi el. A felhasználó aktívan és közvetlenül közreműködhet a tudásbázis alakításában és formálásában.” (10)

Az idézet a hypertext többszempontú meghatározása, kitér a felhasználóra és a hypertext szerkesztőjére, a pszichológiai és az információtudományi tényezőkre egyaránt. Kihangsúlyozza, hogy a hypertext a hagyományos szövegekkel szemben (írott, nyomtatott rögzítésű, szekvenciális szöveg) a valósághoz hasonlóan modellálja az emberi gondolkodást, amelyre a linearitás mindig is természetidegen hatást gyakorolt. (A kognitív pszichológia szerint az emberi agy a tudás feldolgozását és tárolását egyaránt nemlineáris formában végzi.) Valószínűleg ennek a tényezőnek is köszönhető, hogy a hypertext rendszerek (és főként az erre a módszerre épülő WWW) napjainkban lendületes népszerűségre tettek szert.

A lineáris és nemlineáris (ebben az esetben hypertext) szövegek főbb elemeit az alábbiakban vetettem össze:

Meg kell jegyezni, hogy bár a hypertext makrostruktúráját tekintve hálózatos jellegű, az egyes információegységein belül a linearitás, a szekvenciális forma általában rendezőelvként továbbra is megmarad.

A hypertext rendszerek nagy előnye még (amellett, hogy a kognitív emberi gondolkodást tükrözik és támogatják) az is, hogy az információt kereső felhasználók nagyobb hányadának nyújtanak segítséget, mint a korábbi eszközök.

A felhasználók többsége ugyanis bizonytalan, vagy legalábbis kevéssé határozott és tudatos az információkeresés során. Az ő felhasználói stratégiájuk számára kitűnő eszköznek bizonyul a hypertext böngésző (browsing) keresési technikája, amely nem kíván meg különösebb információtechnikai előképzettséget, és interaktivitása révén újabb keresési szempontokat, újabb információegységek találati lehetőségét kínálja fel a használónak. (11)

Sok előnye mellett nem szabad azonban megfeledkezni a hypertext két negatívumáról sem: a felhasználó sokszor elkalandozhat az eredeti tervéhez, eredeti szükségleteihez képest, ezért időigényessé válhat a keresés, főként a kevésbé tapasztaltak (és az ifjabb korosztály) számára.

A másik fontos tényező az, hogy a hypertext szövegek szerkesztése, az ezen alapuló rendszerek kiépítése precíz és átgondolt előkészítő munkát igényel, ellenkező esetben a rendszer teljesen áttekinthetetlenné, s ezáltal használhatatlanná válhat. (A szerkesztés során a cél kettős: ne vegye el a felhasználótól a navigációs lehetőségeket, a “kalandozás örömét”, de ugyanakkor magára se hagyja teljesen a rendszer.)
 

V.2 Web-lapok készítése a segédprogramok megjelenése előtt — néhány fogalom

Manapság az Internetről akár ingyen is letölthetők Web-szerkesztő programok. (Ezek megjelenése előtt vezérlőkódokkal, “Tag”-ekkel dolgoztak.) A WWW-dokumentumok szerkesztéséhez elegendő egy egyszerű szövegszerkesztő és a HTML (HyperText Markup Language = hypertext jelölő nyelv) ismerete is. E szabványos nyelv megtanulásához sok helyen áll rendelkezésre anyag az Interneten (12), amelyekből megismerhetők a HTML parancsai, vezérlőkódjai.

A HTML megnevezése az SGML (Standard Generalized Markup Language = szabványos, általános jelölő nyelv) kifejezésből származik, annak tulajdonképpen egy kis részét képezi. Jelenleg még nincsen egyértelmű, elfogadott HTML-szabvány, három HTML változatot különböztetnek meg a World Wide Weben. Nem mindegyik böngésző program ismeri az összes változatot, erre a HTML-dokumentumok elkészítésénél gondolni kell.

A dokumentumok elérhetőségét az egész világon egységes címzési struktúra biztosítja az Interneten, ezek az URL-ek (Uniform Resource Locator = egységes erőforrás kereső). A címek a http:// formátummal kezdődnek. A HTTP betűszó a HyperText Transfer Protocol kifejezés rövidítése, ez olyan ügyfélkiszolgáló protokol, amelyet a hypertext dokumentumok gyors és hatékony átvitelére terveztek.

V.3 Web-készítő programok. A Netscape Communicator Composer

Manapság a Web-szerkesztésben sok segítséget nyújtanak a különféle programok. Ezek használata már akár feleslegessé is teheti a HTML vezérlőkódjainak konkrét ismeretét. A HTML-editorok közül sok az Internetről is letölthető. (Az AltaVistán lehet például lelőhelyeket találni). HTML-editorok a Win' 3.x és a Win' 95 használata esetén is rendelkezésre állnak.

További lehetőségek még a FrontPage nevű program, valamint a Windows Office '97-es programcsomagja, amelyben a Word- és Excel-dokumentumok mentési változatai között ott a lehetőség a HTML formátumban történő elmentésre is. (Ekkor a Word átalakul HTML-editorrá.)

Napjainkban már egyre elterjedtebb a Web-böngésző programok HTML-szerkesztőinek a használata. Az Internet Explorer (Microsoft) 3.x és 4.x változatú teljes verziói már alkalmaznak HTML-szerkesztőt.

A Netscape Navigatornak szintén csak a teljes verziója, míg a Navigator Goldnak már az alapváltozata is tartalmaz HTML-szerkesztőt. A szakdolgozatom tárgyát képező Web-oldalakat (a Berzsenyi Dániel Gimnázium könyvtárának Web-lapjait) én is Netscape-programmal készítettem. A Netscape 4.x verziói, a Netscape Communicatorok már programcsomagot bocsátanak rendelkezésre a teljes változataikban (Navigator, Messenger Mailbox, Colabra Discussion Groups, Page Composer, Conference).

A Web-szerkesztés a Netscape Communicator Composer segítségével végezhető. Változatos, sokoldalú lehetőségeit, könnyű használhatóságát a menük és az eszközsora is szemlélteti (4. ábra).
 
 

4. ábra: A Netscape Communicator Composer nevű HTML-szerkesztője
 

A tartalmi alapul szolgáló lineáris szöveget részekre, összetartozó információegységekre bontottam. Mivel a Microsoft Office '97-es programcsoportjához tartozó Word szövegszerkesztőn készült az eredeti szöveg, viszonylag egyszerű dolgom volt: a szövegrészeket önálló egységként elmentettem HTML formátumban. Az így kapott “nyers” Web-oldalakat a Netscape Communicator Composerével szerkesztettem, finomítottam tovább. (Lásd.: VI. 2 - 4. alpontban.) A hypertext változat szerkezeti felépítése jól nyomon követhető az 5. ábrán.

Egyes lapokat már eleve a Composerben szerkesztettem és írtam (File - New - Blank Page). A kétféle szerkesztési eljárás eredménye az, hogy a Web-oldalak navigációs szerkezetének összefoglalásában a fájlok kiterjesztésében eltérések tapasztalhatók: a .htm kiterjesztésű lapok eleve a Composerrel készültek, míg a .html kiterjesztésűeket a Word '97-ből mentettem át HTML formátumban.

A jelenleg negyvennyolc Web-lap tartalmi-szerkezeti összefüggéseit ábrázoló struktúrában (5. ábra) érzésem szerint sikerült megvalósítanom a “fából vaskarikát”. Hiszen a hypertexttől mi sem idegen jobban, mint a merev hierarchia és a linearitás — vagyis igazán valósághűen, pontosan csak térben lehetne ábrázolni a kapcsolatokat. Ez pedig síkra kivetítve olyan bonyolult összefüggésrendszert eredményezne (főként amikorra a Web-oldalaink elkészülnek, és kiépült a teljes kapcsolatrendszerük), hogy a sűrű háló végül értelmezhetetlenné válna.

Ezért maradtam — jobb nem lévén — az egyszerűsített ábrázolásnál, a könyvtár honlapjától (index.html) induló, hierarchiaszerű struktúránál. A bekeretezett, teli nyíllal jelzett fájlnevek a közvetlen tartalmi-szerkezeti összefüggéseket jelölik. A keresztkapcsolatokat (amelyek a “hierarchiában” más ághoz tartozó lapokra utalnak tartalmilag, vagy asszociatív alapon) más típusú nyíllal jelöltem, és az illető fájl nevét nem kereteztem be.

E keresztkapcsolatok még csak részben épültek ki a jelenlegi változatban, s ez okozhat helyenként zökkenőket a Web-lapok nézegetése közben: korántsem biztos, hogy a felhasználó abban a sorrendben kívánja megtekinteni a dolgokat, ahogyan azt a szerkesztő jónak látja…

Hiszen éppen ez a hypertext lényege: szabad gondolattársításokra, asszociációkra nyújt lehetőséget, az érintett információegységeket kötetlen sorrendben és helyenként átugorva - visszalépve is értelmezheti a látogató.
 

5. ábra: A Web-lapok navigációs szerkezete

VI.2 Az információtartalom, a terjedelem és a formai megoldások összefüggései

Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a Web-lapok ne csak “szépek” legyenek, hanem információt is nyújtsanak, sőt szolgáltatások is igénybe vehetők legyenek általuk. A “szép” megítélése amúgy is eleve szubjektív, hiszen ízlése szerint ki-ki mást tart annak.

Mindenesetre a hagyományos kiadványszerkesztés (a tipográfia és a Desktop Publishing) szabályait szerintem a Web-lapok szerkesztése során is be kell tartani. (Gondolok itt az áttekinthetőségre, az értelmezhetőségre, a tartalom és a forma harmóniájára, a díszítő- és funkcionális elemek egyensúlyára.)

Az Interneten gyakran találhatunk olyan oldalakat, amelyeket eleve nem olvas el senki, mert olyan apró betűkkel írtak sűrű sorokat, amelyek a képernyőn olvashatatlanok hosszú távon. Ennél még gyakrabban fordul elő, hogy fehér háttérre világos betűkkel, vagy sötét háttérre fekete betűkkel írnak, ami szintén súlyos megsértése a DTP alapvető szabályainak, amelyek pedig az elektronikus dokumentumokra éppúgy vonatkoznak, mint a papíralapúakra. A harmadik súlyos hiba az, amikor a funkcióval nem is rendelkező ízléses — vagy kevésbé ízléses — “díszítőelemek” túlsúlya miatt a Web-oldal információtartalma teljesen a háttérbe szorul, esetleg egyáltalán nincs is információtartalma, csak olyan “jól” néz ki.

Bár a Web-lapok szerkesztése terén még nincs elég tapasztalatom, mégis szeretném azt hinni, hogy a legsúlyosabb hibákat sikerült azért elkerülnöm a szerkesztés során…
 

VI.3 A Netscape Composer eszköztárának alkalmazása

Kevés szöveget tartalmazó, a navigáció során az eligazodást segítő (elágazási) lapok esetében a leggyakrabban a 18-as betűméretet használtam (pl.: mkoz.htm, technik.htm, stb.), mivel ezeken nem sokáig időznek az olvasók, a nagyobb betűméretet gyorsabban el lehet olvasni, könnyebb a tájékozódás.

6. ábra: A BDG könyvtárának honlapja

Oldalaimon az alap betűtípus az általam kedvelt Times New Roman CE. Azért ezt választottam, mert könnyen olvasható, tervezése letisztult formájú, és a gyakori betűtípusok közé tartozik — ezzel általában a legtöbb felhasználó gépe, szoftverei rendelkeznek. A CE típus pedig biztosítja a közép-európai (így a magyar) ékezetek megszokott formájú alkalmazását is.

Hátterek, képek és ikonok

A Web-lapok hátterének beállítására a Format menü Page Colors and Properties pontjában van lehetőség (7. ábra). A háttér színének kiválasztása kivételével általában az alapbeállítást alkalmaztam (Normal text — vagyis fekete betűk a szövegben; a linkek három típusának (link text, aktivizált és a már felkeresett linkek) színe a kék három árnyalatát kapta). Mivel a háttereim legtöbbje kékes, szürkés vagy drappos, általában pasztell árnyalatú, ezek mindegyikéhez illik a karakterek és linkek említett színbeállítása.

A Composer változatos háttérszínek beállítására képes. Az említett menüpontban (7. ábra) kész színskálákból lehet választani, de gyorsan “kikeverhetők” egyéni háttérszínek is. Ugyanitt lehetséges a háttérfájlok beállítása is (Background image) — én leginkább ezeket alkalmaztam a lapjaimon.
 
 
 
 

7. ábra: Színek és háttér beállítása a Composerben

Az Interneten több címen is találhatók hátterek és egyéb eszközök szabadon felhasználható gyűjteményei. Az általam ismertek címjegyzékét a 3. sz. mellékletben közöltem. (X.3)

A hátterek beállításánál általában előnyben részesítettem a világosabb, pasztelles árnyalatokat, hiszen ezek amellett, hogy szépek, nem vonják el a figyelmet a szöveg tartalmáról, és kevésbé zavaróak a szem számára az olvasás során.

A Web-lapjaim változatosságát, a tartalom illusztrálását fotók, grafikus fájlok és ikonok alkalmazásával próbáltam biztosítani. Eredetük az említett jegyzéken kívül a Sulinet program részeként az iskoláknak kiküldött Multimédia kezdőcsomag néhány ClipArt CD-lemeze, illetve a régi könyveink belső címlapjai szkennelés után fájlként szintén beilleszthetők voltak .gif illetve .jpg formátumban az oldalakra. Az általunk készített — helyenként sajnos nem túl jó minőségű — fotókat is szkenneléssel tettük beilleszthetővé (így fájlként beszúrhatók a HTML-dokumentumokba: Insert image).

Az ikonok, grafikák alkalmazásánál ügyeltem arra, hogy lehetőleg ne legyenek öncélúak — ha olyan tartalmi információval nem szolgáltak mint a fotók, címlapok, akkor leginkább linkként, kapcsolóként funkcionáltak.

Igyekeztem ellenállni az animált grafikák csábításának is, csak figyelemfelkeltő célzattal alkalmaztam néhányat. (Bemutatóoldalak nyitó és záró darabjában, illetve a címekre és elérhetőségeinkre hívtam fel velük a figyelmet.)

Target-beállítások, linkek lehetőségei a Netscape Composerben

Mivel viszonylag kevés hosszú Web-lapunk készült el eddig, csak a könyvtár honlapján alkalmaztam Target-beállítást. A Target tulajdonképpen jelzőbójaként működik a lapokon (eredeti fordításban: célpont). A kívánt sort bejelölve az érintett oldalra történő visszaugráskor pontosan a kívánt (előre beállított) helyen vagyunk.

Ezáltal nem kell a hosszú lapoknál az oldalsó gördítősávot használnia a látogatónak. (Felhasználóbarát eszköz!) A 8. ábrán a nyitólap Target-beállítását és a végeredményt együtt láthatjuk — szerkesztő nézetben.
 
 
 

8. ábra: Link Target-beállítással

A hypertext tartalmi és szerkezeti kapcsolatait az ún. linkek biztosítják. A linkek kapcsolódási pontok két tartalmilag összefüggő információegység között. A Web-lapokon a szöveg többi részétől elkülönülnek. A kiemelt szavak (ún. “hotword”-ok) esetében a szöveg más színű, általában aláhúzva szerepel. Az egérrel rámutatva a kurzornyíl mutató kézzé vált át, jelezve, hogy a kapcsolódási pont mögött másik, ide vonatkozó információ rejlik. (Beállításuk: Insert Link – Character Properties – aktuális fájl vagy URL beállítása a Link to ablakban.)

Külön típust képviselnek a grafikus linkek, ugyanis kép, grafika, animáció is kaphat link-beállítást. Ezekre rámutatva a kurzornyíl szintén mutató kézre vált át — viszont a szöveges linkekhez képest itt még további lehetőségeink is vannak.(9. ábra)

Nagyon fontosnak érzem — és felhasználóként magam is szívesen veszem — azt, ha a linkek kiválasztásakor tájékoztatást kapok arról is, hogy pontosan mi várható a mögöttes tartalomtól. (Így elkerülhető a fölösleges kattintgatás, a felhasználó időt takarít meg és ezáltal a keresés hatékonyabbá válik. Emellett a bosszúságtól is megkíméli magát, ha nem tölt le számára érdektelen hatalmas képfájlokat és információs anyagokat.)

Az image Properties menüpontban két ide kapcsolódó hasznos segédeszköz található: alternatív szöveget írhatunk be, illetve itt állítható át a képanyag ikon általi megjelenítésre.
 

9. ábra: Grafikus-képes linkek szöveges beállításai

Mindkettő felhasználóbarát oldalak kialakítását teszi lehetővé, ami lényeges — mint említettem — , hiszen a látogatók általában szeretik tudni, hogy egy ikonra kattintva milyen információk, újabb oldalak várhatók. (Itt szeretném megjegyezni azt is, hogy a “menekülési útvonal”, a visszalépés vagy a kilépés lehetőségének a biztosítása mindezzel megoldható, és fontos is ezt beállítanunk!)

Ezt is lehetővé teszi az Alternate text ablak. Az ide beírt szöveg a grafikus linkre mutatva megjelenik majd a képernyőn. A másik lehetőség ugyanitt szintén az udvariasságunk kifejezésére nyújt lehetőséget: hiszen nincs mindenkinek ideje, érdeklődése a számunkra mégoly kedves fotók és egyéb nagy méretű illusztrációk letöltéséhez, ha éppen nincs is rá szüksége…(Low resulation image)

Az alternatív szöveget szinte minden képanyagnál beállítottam, különösen a “vezérlő” grafikus linkeknél, amelyek az útvonalak bejárását illetve az ugrásokat biztosítják. Az ikonállapot beállításának lehetőségével azonban már — bevallom — kevésbé éltem. Javamra írható talán, hogy nem tettem fel általában képernyőnyi méretű képfájlokat, és talán túlzásba sem vittem ezek alkalmazását… Az egyre jobb kapacitású felhasználói gépek, a fejlődő szoftverek és a jó minőségű hálózati kapcsolatok pedig már ma is elviselhető gyorsasággal teszik lehetővé általában az oldalak letöltését.

Fontos megkülönböztetnünk a linkek három típusát a helyük (Location) meghatározása szerint is: adott dokumentumon belül is működhetnek, másik fájlra mutathatnak az adott könyvtáron belül, illetve külső kapcsolatokat is eredményezhetnek — az utóbbiakat az URL-ek (Internet-címek) megadásával állíthatjuk be.

Web-oldalaimon én az utóbbi kettőt alkalmaztam csak, mivel egy-egy lapom nem volt olyan hosszú, hogy ez szükségessé tette volna eddig a lapon belüli utalásokat, ugrásokat. (Terveim szerint a régi könyvek listája és a könyvtári tájékoztatás oldala (URL-ek és OPAC-címek felsorolása) lesz majd olyan hosszú, amelyhez a gyors eligazodás érdekében szükséges lesz belső linkeket és Target-beállításokat is igénybe venni.)

A Netscape Composer fontos eszköze a táblázatok beszúrási lehetősége. Enélkül nem is lehetne megoldani az oldalak tartalmának, összetevőinek arányos elrendezését. Természetesen van lehetőség a táblázatok vonalának, kereteinek kikapcsolására is: ekkor a táblázat csak szerkesztési eszközként marad a háttérben, de a Web-lapon láthatatlan marad. (Format – New Table Properties)

A keretet hangsúlyossá is tehetjük ugyanitt, az oszlopok kiegyenlítésének, a szegélyeknek és a kereteknek a be- illetve kikapcsolásával, valamint a táblázatok változatos hát-térszíneinek a be-állításával is még újabb lehetőségek nyílhatnak előttünk.
 
 

10. ábra: Táblázatok beállításai

11. ábra: A honlap menüsora (index.html#x)

Erre azért van szükség, mert a nyitólap jóval hosszabb a szokásos képernyőméretnél, s a felhasználónak e nélkül állandóan gördítenie kéne a képernyőt ahhoz, hogy újabb menüpontot választhasson. (A Target beállításakor ügyeltem arra, hogy a tartalomjegyzék egy képernyőnyi felületen elférjen, és ikonokat, képeket se vágjak szét. Netscape Navigator és Internet Explorer használatát feltételezve ez sikerült is.)

A honlapon a bal oldali szöveges tartalomjegyzékből és a jobb oldalon lévő grafikus linkek által felkínált lehetőségekből lehet választani: a BDG honlapjára, Magyarország honlapjára, és a középső számítógépikonról a tájékoztató oldalakra lehet továbblépni. Ez utóbbi–ugyan még fejlesztés alatt áll, de reményeim szerint a könyvtár Web-lapjain történő tájékoztatásnak, a tartalmi információszolgáltatásnak egyik legértékesebb — és remélhetőleg a diákok számára is vonzó — része lesz. (12. ábra)
 
 

12. ábra: A tájékoztatás nyitólapja (tajek.htm)

A könyvtári oldalak nyitólapját tovább gördítve az oldal alján a szokásos elérési lehetőségek, címek találhatók. A könyvtár e-mail címére kattintva levelet is írhat nekünk a felhasználó.

Web-oldalaim forrásformátumát ugyan nem közlöm teljes egészében terjedelmi okokból a szakdolgozatomban, de a nyitó oldal forrásnézetét (Page Source) a 4. sz. melléklet tartalmazza. Azért ezt mellékelem, mert ezen az oldalon az általam használt eszközök és vezérlőkódok legtöbbje képviselve van.

Személyes honlapok
A könyvtár dolgozóiról, a szakkör néhány tagjáról személyes Web-lap is készült. Ezek formai és tartalmi elemei már kötetlenebbek lehetnek, személyesebb hangvételre, némi humorra is lehetőséget nyújtanak. Fontos, hogy emellett ezek is közvetítsenek tartalmi szempontból is információt, és azok hitelesek legyenek.
 

A bemutató oldalak

13. ábra: A bemutató lapjainak záró darabja (be10.html)

A bemutat.html-ről induló tíz, szinte lineárisan egymást követő oldalt azért készítettem, hogy a türelmetlenebb, csapongóbb (általában: az ifjabb) látogatóink se távozzanak tőlünk anélkül, hogy képet ne nyernének a könyvtárunkban folyó tevékenységekről, az állományunk által nyújtott lehetőségekről. A néhány pergő ritmusban egymást követő adat és illusztráció talán elegendő ahhoz, hogy az első benyomásaik után esetleg kedvet kapjanak további Web-oldalak elolvasásához, sőt, a virtuális élmények után a könyvtár valóságos felkereséséhez is.

Mivel ezeknek a lapoknak a célja más, mint a többi (komolyabb) Web-oldalé, itt kötetlenebb a forma, esetenként humorosabb a megjelenítés. (13. ábra)
 

A Web-oldalak tartalomközlő, információszolgáltató típusa mellett szükség volt néhány “elágazási” lap elkészítésére is ahhoz, hogy az összefüggő tartalmú oldalakhoz nagyobb biztonsággal eljusson a nálunk böngésző. A navigációs szerkezeti rajzon (a korábbi 5. ábra) ezek arról ismerhetők fel, hogy legalább három irányban elágaznak — vagyis ezekről a lapokról több hasonló tartalmú HTML-dokumentum érhető el. (Pl.: oktatas.htm, technik.htm, allomany.htm) Ilyen eligazító laptípus látható a következő ábrán.
 

14. ábra: Eligazító-irányító laptípus (mkoz.htm)

A képernyőn látható számítógépikonról (mivel link) egy kis adatbázishoz juthat a felhasználó: a könyvtárosok által kigyűjtött adatok találhatók itt az általunk ismert informatikai és számítástechnikai tárgyú tankönyvekről.

Ezt a szolgáltatásunkat a későbbiekben még bővíteni, finomítani fogjuk. Az adatokat Excel táblázatban gyűjtöttük (az Office ’97-ben az itt készült dokumentumok is menthetők HTML formátumban), s mivel csak a kiadók adatcsoportja volt minden tételnél teljes, az első változatban eszerint listáztuk. 1999 márciusától négy szempont szerint lehet az adatokban keresni: szerzők (első szerző), cím, kiadó és tankönyvkód szerint. A későbbiekben a négy lehetőséget még ki fogjuk egészíteni egy kiadói adatokat (cím, egyéb elérhetőség) tartalmazó táblázattal. Az adatokat várhatóan félévente frissítjük, kiegészítjük.
 

15. ábra: Tankönyv adatbázis - szerzők sorrendje (SZERZ.htm)
 

VI.5 A könyvtárunk Web-lapjainak használata

Könyvtárunk Web-lapjainak első verziója 1998 május végén volt látható először a http://s2.berzsenyi.isk.tvnet.hu/~sediqi/ címen. Azóta történtek még bővítések és némi finomítás is. A CD-ROM-on mellékelt jelenlegi változat — negyvennyolc HTML-dokumentum, összesen 135 fájl — 4,95 MB terjedelemben van jelen iskolánk Web-szerverén. (Dolgozatomhoz az 1999. március 10-én készített utolsó frissítést mellékeltem.)

A két legismertebb böngészőprogrammal — Internet Explorer és a Netscape Navigator — történő lapozgatást egybevetve szembetűnt, hogy az eredetihez legközelebb álló megjelenítést a Navigator angol verziójának használata biztosítja. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a Web-lapok a Netscape Communicator Page Composerével készültek — így nem meglepő, hogy a megjelenítés optimális hatásfoka is a Netscape használatához köthető. Emellett a felhasználói gépek beállításaitól, a hálózati kapcsolat minőségétől is függ a végeredmény.
 

VI.6 Tervek a továbblépésre, bővítésre

Szeretném, ha minél informatívabbak lennének, a tájékoztatás terén egyre értékesebb szolgáltatásokat nyújtanának. Amellett, hogy a hálózatra — nyilvánosságra — bocsátott oldalakat illik frissíteni, időnként felülvizsgálni (hiszen az információ az egyik leggyorsabban “romló” áru!), négy területen szeretném az elképzeléseimet a közeljövőben megvalósítani.

Elsőként a jelenleg is szerkesztés alatt álló tájékoztató oldalt (tajek.htm) építeném tovább (12.ábra). A keresőrendszerek, online számítógépes könyvtári katalógusok, fontos intézmények, egyetemek, iskolák URL-jeit már összegyűjtöttem — az esetleges bővítés, szerkesztés munkája van még hátra. Reményeim szerint ez az oldal lesz a leglátogatottabb rövid időn belül az iskolai honlapon, hiszen innen egyszerűen és bárhová el lehet majd jutni a hálózaton. Mivel ez az oldal várhatóan hosszú lesz, belső linkekkel és Target-beállítással szeretném elérni azt, hogy a megfelelő témához tartozó címekhez gyorsan, a gördítősáv használata nélkül is eljuthasson a böngésző olvasó.

A másik fejlesztendő ága a könyvtári oldalaknak az évkönyv.htm. Már kapcsolatban állunk az OPKM (13) iskolai évkönyveket gondozó munkatársaival, így jelentős számban vehettünk át tőlük a gimnázium 140 éves történetét végig kísérő régi évkönyveinkből. A régi anyag feldolgozását követően a Web-lapjainkon is hozzáférhetővé szeretnénk tenni az adatokat, hogy biztosítsuk az iskolánk történetét kutató szakembereknek és diákoknak az információkat.

16. ábra: A kiállítás nyitólapja – szerkesztés alatt (kiall.htm)

A Berzsenyi Dániel Gimnázium fennállásának 140. évfordulójára a régi, muzeális állomány rendezésével és egy könyv- és iskolatörténeti kiállítással is készültünk. A kiállításra nagyon gazdag anyagot sikerült összegyűjtenünk, ezt szeretnénk a kiállítás bontása után is virtuálisan együtt tartani. Egyelőre még csak a kiállítás nyitólapja készült el.(16. ábra)

A negyedik folyamatosan fejlesztendő terület az informatikai-számítástechnikai tankönyvek és szakkönyvek “adatbázisa” lesz. Az eddigi munkálatokhoz, az adatgyűjtéshez felhasználtuk a KELLÓ Kht. Új könyvek című bibliográfiájának (14) érintett adatait, valamint a központi tankönyv- és taneszközjegyzék (15) adatait.

A hiányzó adatokat pótoljuk, az időközben bővülő tankönyvkínálatot is figyelemmel kísérjük. Ennek érdekében felvesszük a kapcsolatot az érintett kiadókkal és szaktanár, illetve könyvtárostanár kollégákkal is, hogy a hiányzó tételeket minél teljesebb számban begyűjthessük. Ebben számítunk az ISZE (Informatika - Számítástechnika Tanárok Egyesülete) segítségére is.

A különféle témák bővebb kifejtése mellett Web-oldalaink technikáját is szeretnénk még finomítani. Elsőként a dokumentumok keresztkapcsolatait (tartalmi – logikai összefüggéseit) tükröző linkek tökéletesítését kell elvégeznünk. (A belső linkek ezeket kivéve általában jól működnek.) A külső linkeket folyamatosan felül kell majd vizsgálni, hiszen az Interneten állandó a változás, és nincsen bosszantóbb, mintha egy ígéretesnek tűnő link “Not Found”-ba torkollik, vagy “Error”-t jelez…

A fent említett fejlesztési tervek mellett még egy fontos arculatváltást tervezünk: minél több diák, szakköri tag és könyvbarát személyes honlapját szívesen látnánk és elhelyeznénk a könyvtári oldalakhoz kapcsolva. (Egyelőre csak a Könyvbarátok Körének alapító tagjairól közöltünk információkat.)
 

A középiskolai könyvtárak külvilág felé történő nyitására, az informatikai fejlesztések kezdő lépéseként remek lehetőség lehet az Interneten történő publikálás, a saját honlap. Ennek egyik lehetséges módját mutattam be a Berzsenyi Dániel Gimnázium könyvtárának Web-oldalait elkészítve.

Megállapítható, hogy napjainkban a középiskolai könyvtárak jelenléte az Interneten még elenyésző, de jelentős fejlődés prognosztizálható a jövőre nézve. Mindezt elősegítheti a könyvtárostanárok képzésének informatikai téren történő megújítása, illetve a könyvtárosok hatékony továbbképzése is. (Vö.: Kokas Károly (16), 1996)

A középiskolai könyvtáraknak — hasonlóan a felsőoktatási testvérintézményeikhez — információs csomópontoknak kell lenniük az iskolák életében, ezért informatikai fejlesztésük elengedhetetlen, s ezeket a lépéseket ma kell megtennünk a jövő érdekében.

http://www.webcom.com/html/icons.html

http://www.geocities.com/SiliconValley/Horizon/5054/pagenew.html

http://www.artie.com/gif1.htm

http://www.barrysclipart.com/index.html

http://www.iconbazaar.com/

http://www.microsoft.com/gallery/default.asp

http://www.netscape.com/assist/net_sites/bg/backgrounds.htm