Munkatársak:

Áts József – Design és interaktivitás

Bondor Erika – Tartalmi elemzés

Kovács László – Biztonsági és technikai megoldások
 

I. Bevezető
 
 

A honlapok értékelését az ISZE – OKI felkérésére készítettük el. Az elemzés célja a Sulinet program hatásának felmérése száz középiskolai honlapon keresztül. A munkát Zelenyánszky László szempontsorát felhasználva, azt némileg módosítva végeztük. (Alkalmazott szempontsorunk az 1. sz. mellékletben megtekinthető.)
 

Az elemzés időpontja: 2000. augusztus 10. – 2000. szeptember 15.

A felmérést készítették:

Design és interaktivitás - Áts József információmenedzser - Hírközlési Főfelügyelet

Tartalmi elemzés             - Bondor Erika oktatás-informatikus, könyvtárostanár
                                                Berzsenyi Dániel Gimnázium

Biztonsági és technikai megoldások
                                              - Kovács László könyvtári szakinformatikus
                                                Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
 

A felmérés keretében design, tartalom, interaktivitás, biztonsági és technikai megoldások szempontjából értékeltük az iskolai honlapokat. Tapasztaltuk még a honlapok menedzselésének látható jeleit is – támogatók, alapítványok, cégek megjelentetése, rendszeres frissítés és fejlesztés –, de ezeket önmagukban kevésnek ítéltük a marketingmunka értékeléséhez.

A száz iskola kiválasztásánál a Sulinet honlapján is ajánlott Internetcím-gyűjteményt vettük alapul: a KFKI hatszázhuszonöt URL címet tartalmazó listájából igyekeztünk különböző rangú és típusú iskolák különböző színvonalú Web-lapjaiból válogatni.

(http://www.kfki.hu/education/iskola_koz.html)

Emellett figyeltünk a területi arányok megtartására is: húsz budapesti intézmény honlapját értékeltük, megyénként pedig 4-4 iskolát választottunk ki. (A megyei jogú városok miatt egyes megyékből 5-5 iskola honlapját elemeztük.) Ügyeltünk arra, hogy az ország minden térségéből válogassunk a rangosabbnak tartott intézmények közül, de emellett képviselve legyenek a különféle iskolatípusok is a képzési formát illetve a fenntartót tekintve. (2. sz. mellékletünkben az iskolák listája megyénként csoportosítva jelenik meg.)

Az intézmények adatait az OKI adatbázisából kiegészítettük, illetve pontosítottuk. (http://www.oki.hu/intezmeny/default.htm) Adatlapjaink a kiválasztott száz iskoláról az alábbi információkat rögzítik:

Iskola neve – Címe – Típusa (szerkezet és képzési forma szerint) – Fenntartó típusa – Település – Megye – Web-cím (URL)

A tanulmányunkhoz csatolt dokumentációs anyag első részében a mintavételben szereplő intézmények adatlapjai tekinthetők meg (100 p.), míg a második rész az iskolai honlapok részletes pontozásos értékelését mutatja be (300 p.).

Mivel a webes publikációk műfajára jellemző, hogy kevésbé állandóak, ezért rögzíteni szerettük volna azt a stádiumot, amelyben az adott iskola honlapja az értékelés időintervallumában volt. A 4. sz. mellékletben – amin jelenleg még dolgozunk – az első öt iskola az URL-ekkel tekinthető majd át, és az elektronikus változatban mód nyílik lementett honlapminták tanulmányozására is – Internet kapcsolat esetén. Ezt a listát szeretnénk majd Weben is elérhetővé tenni.
 
 

Az adatbázisunk elérhetősége

Elemzésünk háttéranyaga jelenleg az OPKM szerverén található, de nem publikus hozzáférésben. Adatbázisunk az átdolgozását követően – miután az adatok már csak statikus oldalakon lesznek megtekinthetők, és nem nyílik mód azok módosítására – terveink szerint az OKI szerverére kerülne át, és az értékelések Interneten is publikusak lesznek. Ennek a technikai megvalósításáról még az érintett rendszergazdák tárgyalnak, ezért az OKI honlapján lévő anyag URL-jét csak a későbbiek folyamán tudjuk közölni.

(Az elemzés elérhetősége az OKI szerverén: http://www.oki.hu/other/melleklet/honlapelemzes.html
szerk. megj. 2000.10.21.)
 
 

Mellékletek

1. A honlapelemzés szempontrendszere
2. Az iskolák rangsora az összpontszám alapján
3. Az iskolák listája megyék szerint
4. Az első öt iskola bemutatása URL-ekkel és honlapmintákkal (jelenleg készül, és Interneten is elérhető lesz)
5. Az iskolák helyezési listája a részeredményekkel

1. A mintavételben szereplő iskolák intézményi adatlapjai
2. A száz iskolai honlap részletes, pontozásos értékelése

II. Design és interaktivitás
 
 

A design a tartalom megjelenítésében két értelemben jellemzi a honlapokat:
 

1. külső megjelenés
2. használhatóság – a “műfaj” kihasználtsága

A legszembetűnőbb, legáltalánosabb tapasztalatunk, hogy a Web-lapok megjelenése nem áll összhangban a tartalommal. A honlap menedzselése szempontjából nagyon fontos szakmai követelmény az oldalak színvonalas megjelenése, mivel ez eleve profi tartalmat is feltételez a forma mögött. Sajnos az esetek legnagyobb részében ez nem így van. Nagyon sok szép kivitelezésű honlap üres tartalom nélküli héjnak bizonyul csupán.

Dicsérendő az egységes megjelenésre törekvés. Több honlap megkezdte külsejének átalakítását, a továbbfejlesztési igényből következő átmeneti formai kavarodást azonban nem értékeltük negatívumnak.

Sok honlapra nyomja rá bélyegét a kezdeti fejlesztési stádium állapota, a baj csak az, hogy a legtöbb ilyen esetben ez már minimum egy éve így van!
 
 

A honlap, mint speciális műfaj két igényből született:
 

1. asszociatív gondolati hálót alkotó dokumentum létrehozása, amely az emberi gondolkodáshoz hasonlóan épül fel, nem lineárisan (hypertext)
2. interaktívan létrehozott dokumentum, az alkotók közös, egymástól távoli, de egymással mégis folyamatos érintkezést tartó munkájával.

1. Szkennelhetőség: a honlapok tartalmát a sajtóhoz hasonlóan nem “olvassuk”, hanem gyorsan átfutjuk (szkenneljük) és csak a számunkra lényeges információnál állunk meg. Ezért fontos a gyorsan áttekinthető, a tartalom lényeges gondolatait kiemelő, tömören, tagoltan fogalmazott információblokkok alkalmazása (headline).

 

 

Ezen a területen nem volt gond, az iskolák nem árasztották el oldalaikat vég nélküli, tagolatlan információkkal.
 

2. Navigációs eszközök: a honlapunkra érkező “hajóst” a “kibertérben elveszés” veszélyének elhárítására el kell látnunk megfelelő navigációs eszközzel, amelyek segítségével azonnal megállapítható, hogy hová érkezett, és hová mehet tovább. (Framek, futó menük, site térképek, előre- hátra- “haza” mutató nyilak, kereső robotok, stb.)

 

 

Az értékelésnél formától függetlenül azt a navigációs eszközt díjaztuk, amely folyamatos iránymutatás ad, jelen van minden oldalon, nem kell újra és újra “visszalapozni” a tartalomjegyzékhez. Nem díjaztuk például az olyan framet, amely az első oldalon tartalomjegyzékként megjelent, azután többé nem. Ugyanakkor találkoztunk az eligazodást segítő olyan “álframe”-mel is, amely nem külön oldalon elhelyezve, hanem minden oldalra bemásolva adta meg az útmutatást.
A navigációs eszközök alkalmazását is a tartalomhoz kell igazítani. A verébre ágyúval egyik legtipikusabb esete a keresőrobotok használata olyan site-okon, amelyek jó ha 10-15 oldalból állnak.
 

3. Asszociatív háló: a honlapokon nemcsak sort sorra (lineárisan) követve közölhetünk információt, hanem az emberi gondolkodáshoz hasonlóan a tartalom megfelelő pontjáról azonnal áttérhetünk egyéb kapcsolódó témákra. A jól kialakított kapcsolókkal (linkekkel) ellátott oldalak nem önálló információblokkokból állnak, hanem szerves rendszert képező gondolati hálót alkotnak (hypertext).

 

 
 
 

Ez az a terület, ahol a legtöbbet kell fejlődniük a honlapoknak.
A linkek három fajtája különíthető el:

1. külső kapcsolatra utalás
2. háttérinformációra utalás
3. másik oldal kapcsolódó témájára utalás.

A harmadik típus az, amely szerves gondolati egységgé képezi az oldalakat, de sajnos éppen ezzel a fajta oldalak közötti összekapcsolással alig találkoztunk, azaz az iskolai honlapok zöme egymástól függetlenül elhelyezett információs oldalakból épül ki, a műfaj egyik alapját – a hypertext megvalósítását – kihasználatlanul hagyva.
 

4. Interaktivitás: a honlapokon a használóknak lehetőségük nyílik a kapcsolatfelvétel, a honlap életébe kapcsolódás, a visszajelzés különböző formáira. A műfajnak erről a másik lényeges eleméről később számolunk be.

 

 
 
 

A különböző levelezőlisták, fórumok és társalgó (chat) csatornák népszerűségéhez képest egyelőre alig élnek ezzel a lehetőséggel az iskolai honlapok, talán elsősorban azért, mert komoly biztonságtechnikai vonzatai vannak. A tanulmányokkal összefüggő versenyek Internetes támogatása nem igényelne túlzottan nagy erőforrásokat, mégsem használják ki eléggé ezt a lehetőséget. A versenyről hírt adó honlapokon kevesen teszik közzé magukat a feladatokat is.
 

Design

A kapott szempontrendszer és pontozás:
 

	Feltétel megnevezése:	Pontérték:
1.	640x480 v. 800x600 felbontásnál működő egyszerű honlap, szöveges linkekkel, képekkel, ikonok és dinamikus grafikai elemek alkalmazása nélkül	1 pont
2.	A fentivel megegyező paraméterekkel ellátott egyszerű honlap, de több felbontásnál is használható	2 pont
3.	Frame-s (keretes) megoldású oldal egyszerű megoldásokkal	3 pont
4.	Grafikus kezelőfelület a menürésznél, dinamikus javascript megoldásokkal	+1 pont
5.	Flash animációk használata	+2 pont
6.	Java grafikai megoldások alkalmazása	+2 pont
7.	Egységes grafikai kép (színek, betűtípusok, képek harmonizációja)	+1 pont
8.	Normális letöltési idő (max. 100 kB oldalméret)	+1 pont

 

A 2. és 3. szempontok értelmezését kibővítettük:

A 2. szempontnál: egyéb alternatív technikai megoldásokat is itt jutalmaztunk (az illusztrációk választható megjelenítési módját és egyéb híján az Intranetet).

A 3. szempontban kapott helyet a műfaji megfelelés értékelése: a szkennelhetőség – navigációs segítség – asszociatív háló 1-1 pontot ér.

Technikai szempontból a vizsgált szempontok előfordulási száma az iskolákban az 1., 2. és 8. kategóriákban:

Technikai használhatóság

Az 1. szempont - megfelelő felbontás - eleve a vizsgálat alapfeltétele volt, teljesülése nélkül meg sem kezdhettük volna munkánkat.

A 8. szempont - letöltési idő - lassúságával elemzőkként 24 esetben kényszerültünk megbékélni. Komoly tartalomra van szükség ahhoz, hogy ezt a mindennapi látogató is megtegye.

A 2. szempont - az alternatív, megszokottól eltérő megtekintési lehetőségek - olyan minőségi többletet jelentenek, amellyel csak 14 iskola élt. Voltak viszont olyan honlapok, amelyeket azért nem tudtunk felvenni, mert olyan felbontáselemző automatizmust adtak hozzá, hogy hármunk gépéből csak az egyiken volt megnyitható.

Grafikai megjelenítés szempontjából a vizsgált szempontok előfordulási száma az iskolákban az 4., 5., 6. és a 7. kategóriákban:

Grafikus megjelenítés

A "honlap műfaj" szempontjából a 3. kategóriát - szkennelhetőség, navigáció, asszociatív háló - érdemes külön, az elért pontok összefüggésében ábrázolni:

Szkennelhetőség, navigáció, asszociatív háló
 

Az iskolák zöme (74) nem felelt meg mindhárom feltételnek, többnyire az oldalak közötti kapcsolatok kialakítása (asszociatív háló) hiányzik. 28 (20 + 8) oldal az, amelyik bár a Weben található, nem felel meg a műfaj alapkövetelményeinek.
 

Összegezve a design területét:

Technikai és grafikai szempontból az iskolák nagy része megfelel az alapkövetelményeknek, sőt harmadrészük magasabb minőséget is felmutat.
 

"Műfaji" szempontból (leszámítva az interaktivitást) az iskolák negyede (26) teljesen, majd felük (46) részben megfelelő, közel harmaduk (28) nem alkalmas a Webre.
 
 

Interaktivitás
 
 

4 kategóriát értékeltünk:
 
 

Feltétel megnevezése:	Pontérték:
Játékok (kreatív, didaktikai célú játékok elhelyezése a honlapon)	2 pont
Fórumok (levelezőlisták, chat-szobák vagy topicok elhelyezése a Web-oldalon; komoly megoldás csak adatbázis háttérrel lehetséges)	3 pont
Versenyek (tanulmányi versenyek megszervezése, lehetőséget és értéket nyújt a tanulók számára az oldalak rendszeres látogatására)	3 pont
A tanárok, diákok, szülők kommunikációjára van-e lehetőség (e-mail)	1 pont

 

1. Kreatív játékokkal mindössze 6 iskola igyekezett használókat toborozni, a többségük inkább máshol elérhető játékokra utalt.
 
 

2. A különböző levelezőlisták, fórumok és társalgó (chat) csatornák népszerűségéhez képest az iskolai honlapok egyelőre alig élnek ezzel a sok látogatót vonzó lehetőséggel, talán elsősorban azért, mert komoly biztonságtechnikai vonzatai (ld. ott) vannak. Az 1 pontot begyűjtő iskolák (~20%) között a pontok majdnem felét (11) az adatvédelmet nem igénylő vendégkönyvek jelentik.
 

Érdemes megnézni a kategóriára kiadott pontszámok (3-1-19-76) arányát:
 

A közvetlenebb kommunikáció aránya (itt is vannak fokozatok: chat, vendégkönyv, "faliújság")
 
 

3. A tanulmányokkal összefüggő versenyek Internetes támogatása nem igényelne olyan erőforrásokat, mégsem használják ki eléggé ezt a lehetőséget. A versenyről a honlapoknak csak kevesebb, mint a fele ad hírt, és még kevesebb követi a versenyeket a maga komplexitásában (kiírás - feladatok - eredmények : ez a hármas egység volt a pontozás alapja is).

A versenyek követése
 
 

4. A tanárok e-mail elérését 40 honlap tartalmazta.
 
 

Összegezve az interaktivitás területét:
 
 

Az interaktivitás a Web műfajának alapvető lehetőségi közé tartozik, az igazi kommunikáció lehetőségét jelenti a honlap látogatói számára, ennek ellenére:
 
 

1. közvetlenebb kommunikációval az iskolák háromnegyede nem élt

III. A honlapok tartalmi elemzése
 
 

Az utóbbi évek fejlesztései nyomán egyre több iskola jelenik meg önálló honlappal az Interneten. Az iskolák mindig igyekeztek saját arculatot teremteni, és azt a közelebbi-távolabbi környezetükben felmutatni. Ezért készültek – és készülnek ma is – a nyomtatott iskolai évkönyvek és értesítők.

Napjainkban különösen fontos, hogy az iskolák jól menedzseljék önmagukat, a külvilággal (leendő és hajdani diákjaikkal, a szülőkkel, az iskola fenntartóival, alapítványokkal) is megismertessék az értékeiket –hiszen a csökkenő gyermeklétszám miatt már a jó iskolák között is nagy a verseny az utánpótlásért.

E földhözragadtnak tűnő, de döntő szempont mellett fontos az is, hogy a távolabbi környezet, a nagyvilág is megismerhesse hazánk oktatását és iskoláit. Sok iskola hamar ráérzett az új, nem hagyományos eszközben, az Interneten megjelenő saját honlapban rejlő lehetőségekre.

A tanárok, diákok személyes honlappal jelentkezhetnek, s bemutathatják ezáltal az iskolájukban az ő területükön folyó tevékenységeket: ezekből összeállnak az iskolák Web-oldalai. Mindennek nemcsak a reklám-, hanem az információértéke is jelentős lehet, az iskolák egymás példájából tanulhatnak, és különféle információs szolgáltatásokat nyújthatnak.

Szerencsére az utóbbi időkben mindezek jelentőségét az oktatáspolitika és az iskolák fenntartói is felismerték: látványos fejlődés indulhatott meg így a felsőoktatás után a középfokú oktatásban is. E folyamatok optimális kibontakozásának alapvető feltétele azonban az, hogy az oktatók, tanárok képzésében gyökeres szemléletváltozás következzék be, illetve a már aktív pedagógusok hatékony továbbképzési rendszere is kiépüljön — főként az informatikai ismeretek terén.

A különféle pályázatok és támogatások a középiskolák és a közoktatási intézmények számára jó lehetőséget biztosítanak az informatikai fejlesztésekre. Az eszközök birtoklása azonban nem jelent önmagában előrelépést.

A pedagógusok és más, közoktatásban dolgozó szakemberek részéről nagyfokú szemléletváltást, a fejlődés ez irányú igényét feltételezve jó esély van arra, hogy az oktatás tartalmilag is megújuljon a középiskolákban. Enélkül azonban az Internet csak bokréta lesz a kalapon, legfeljebb a tanulók szabadidős tevékenységét gazdagító eszközzé válhat.

Tudomásul kell vennünk, hogy a technika fejlődését nem lehet kizárni az iskolákból, de azt is, hogy az Internet is csak egy eszköz — és nem önmagáért való cél! — amely felhasználható jól, átgondoltan és indokoltan, de önmagában, cél nélkül eredménytelen.

Az iskolai honlapok tartalmi elemzését követően az az összbenyomásunk, hogy egyelőre kevés helyen folyik átgondolt fejlesztő munka. Az információk ad hoc kerülnek nyilvánosságra: nem a fontosságuk szerint, inkább az adott terület gazdájának egyéni érdeklődése, informatikai képzettsége a döntő.(Vagyis az adott intézményről azt tudjuk meg, amit az oldalak szerkesztői éppen fontosnak tartanak, függetlenül az iskolában folyó tevékenységek fontossági sorrendjétől.)

A fejlesztések kezdetén álló iskolák honlapjai sok esetben még csak a minimális alapadatokat közlik, s ha ez nem évek óta tartó állapot, akkor érthető is. Ám néhány ellenkező előjelű, extrém eset is tapasztalható: előfordul, hogy az iskola viszonylag tartalmas, sok területet bemutató oldalakkal áll a nyilvánosság elé, közzéteszi még a pedagógiai programját is, sőt a honlapon egyéni órarend készítésére is lehetőség nyílik – csak éppen azt nem tudjuk meg, hogy az iskola hol működik, és hogyan érhető el, mivel a legalaposabb kutatás után sem találjuk meg az alapvető kapcsolati adatokat…

Egyelőre nagyon kevés olyan honlappal találkoztunk, amely a diákok számára komoly munkára, felkészülésre, egyéni tanulásra is lehetőséget biztosítana – pedig talán nem túlzott elvárás ez, lévén, hogy oktatási intézményekről van szó. A néhány ellenpélda esetében viszont jónak tűnő kezdeményezésekkel is találkoztunk. (Versenyfeladatok, tudományos munkák közzététele, stb.)

A fejezet végén található táblázatok részletesen ismertetik az iskolai honlapok tartalmi elemzésének eredményeit, pontszámait (A jelű táblázat), illetve a tartalmi elemzés szempontjait (B jelű táblázat: a kategóriák feloldása). A 16 szempont (kategória) segítségével egy-egy iskola honlapja a tartalmi elemzés során maximálisan 26 pontot kaphatott. Mint látni fogjuk, ennek sajnos csak töredékét érték el az iskolák a honlapok jelenlegi stádiumában – hiszen a legmagasabb tartalmi pontszámot szerző Alternatív Közgazdasági Szakközépiskola is csak 15,5 pontot kapott. A tartalomra adható pontszámok alapján az iskolák sorrendjét az E jelű táblázatban találhatjuk.
 

Az elért eredmények az egyes kategóriák értékelhetőségének tükrében

(K) Az iskolák nagyobbik része valamilyen szinten kitért az intézmény történetére. Amennyiben ismertette az iskola történetét, erre 0,5 pontot kaphatott. Az iskolák 75 százaléka pontozható volt ebben a kategóriában, vagyis csak 25 iskola nem közölt adatokat.

(L) Szintén magas százalékot értek el az iskolák a kapcsolati adatok közlésében: mindössze tizenkét iskola volt a száz közül, ahol megfeledkeztek erről.

(M) Az iskolák 48%-a kapott egy pontot azért, mert bizonyos szakok, tantárgyak ismertetésére, bemutatására külön gondot fordítottak. 52 iskola viszont nem élt ezzel a lehetőséggel.

(N) Az oktatási intézmények menedzselésében nagy szerepet játszhatna az iskolák eredményeinek bemutatása, a tanulmányi versenyeredmények, a felvételi eredmények, a tantárgyi és osztályátlagok közrebocsátása. Az Internet erre komoly lehetőséget nyújthatna, mégis viszonylag kevesen élnek még ezzel: 34 iskola kaphatott pontot ebben a kategóriában, vagyis az iskolák 66%-a nem volt értékelhető.

(O) Az oktatók, tanárok adatait, elérhetőségét valamilyen formában 64 iskola közölte, 36%-uk nem fordított erre gondot. Meg kell említenem azt is, hogy az adatközlők esetében is kevesen adtak meg e-mail címet, telefonszámot, vagy a fogadóórák időpontját. Pedig ez az iskola külső kapcsolattartásában rendkívül pozitív lehetne.

(P) Még kevesebb iskola ért el pontszámokat a tanulók adatainak és elérhetőségének közlésében. (Mindez az adatok arányát összevetve a tanárok adataival nem tűnik túlzottan demokratikusnak…) 40 iskola volt pontozható, 60%-uk pedig egyáltalán nem tartotta fontosnak a diákok elérhetőségét biztosítani. Mivel itt maximálisan két pontot lehetett adni, a pontozásban tükröztettem azt is, hogy csak osztálynévsorokat találtam-e a honlapokon (1 pont), vagy e-mail címet, esetleg személyes Web-lap URL-jét is (2 pont).

(Q) Érdekes módon nagyon kevés iskolának jutott eszébe, hogy közölje az órarendjét, teremrendjét, csengetési rendjét. Pedig ez a belső és külső felhasználónak is informatív értékű lehetne. A száz iskola közül mindössze nyolc kapott ebben a kategóriában pontot, az iskolák 92%-a pedig nem foglalkozott ezzel a témával.

(R) Viszont az említett nyolc iskola közül négynek a honlapján lehetőség nyílik egyénre szabott órarendet is készíteni, vagy hozzá lehet jutni az előre elkészített egyéni órarendekhez. Mivel ez csak az iskolák 4%-át érinti, ez esetben felsorolnám az érintett intézményeket is, hiszen ez a kezdeményezés nagyon praktikus és hasznos: Városmajori Gimnázium, JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Hell József Károly Műszaki SZKI, Medgyaszay István Szakképző Iskola és Kollégium. Mint látható, ezek az eredmények a legváltozatosabb iskolatípusokban születtek, “mindössze” a szerkesztők igényessége és némi szakértelem szükségeltetett hozzá…

(S) Viszonylag kevés iskola jutott el odáig a honlapszerkesztésben, hogy Web-en hozzáférhetővé tette volna az alapdokumentumait. Pedig az iskola pedagógiai programja, a helyi tantervek nagy érdeklődésre tarthatnak számot: ha másra nem is gondolunk, csak a beiskolázási időszakokban információt kérők özönére, már elképzelhető, hogy mennyivel tehermentesíthetné magát az intézményvezetés. Hiszen ma már nagyon sok szülő és diák keres információt az iskolaválasztás időszakában az Interneten. Ha ezen a ponton fejlődnének az iskolák a kö-zeljövőben, máris sokkal gazdagabb információtartalmú kép bontakozna ki a magyar közoktatásról. Egyelőre azonban még a vizsgált iskoláknak csak 25 % -a élt ezzel a lehetőséggel.

(T) Még kevesebb helyen – mindössze az iskolák 20%-ának a honlapján – találtam tantervi anyagokat, tantárgyi tematikákat. Pedig nagyon sok iskolában folynak komoly tantervi fejlesztések, kísérletek. Ezek a pedagógiai műhelyek az iskola honlapján nagyobb számban közölhetnék eredményeiket. A helybeli pedagógusok elektronikus publikációi nagyobb teret nyújthatnának mind a helyi, mind a térségi fejlesztéseknek, együttműködéseknek.

(U) Mindamellett vannak a fentiekre kísérletek több helyen, az iskolák 48%-ának honlapján találhatók anyagok a tanároktól illetve a diákoktól. A vizsgált iskolák 52 % -a viszont még nem jutott el odáig a honlapok szerkesztésében, hogy személyes Web-oldalakat, elektronikus publikációkat is közölne.

(V) Örvendetes, hogy ugyanilyen arányban (48%-ban) ügyelnek arra a szerkesztők, hogy kiegészítő adatokat is közöljenek (szerzőkre vonatkozó információk, időpontok, frissítés, stb.).

(W) A gyanútlan felhasználó azt hinné, hogy az iskolai honlapokon gyakori a feladatok, forrásanyagok közlése, ami megkönnyítené a diákok egyéni felkészülését, az önálló tanulást. Hiszen hol lenne ennek nagyobb valószínűséggel helye és szerepe, mint egy iskolai honlapon? Sajnos azonban ez nem így van. A vizsgált honlapok szerkesztői közül csupán 35 iskolában éltek ezzel a lehetőséggel, 65 % -a az intézményeknek ezen a területen egyáltalán nem értékelhető…

(X) A testvériskolák, rokon intézmények mindössze a honlapok 14%-án kaptak lehetőséget a bemutatkozásra, pedig több helyen történik utalás meglévő kapcsolatokra. Idővel talán a honlapoknak ez a része is kiépül majd. (86%-a az iskoláknak e téren egyáltalán nem pontozható.)

(Y) Az iskolák 21%-ában lehet a honlapon cserekapcsolatokról olvasni, külföldi utazásokról több helyen találhatók színes beszámolók, fotóanyag. 79 iskola ilyen lehetőségekről nem tesz említés

Z) Idegen nyelvű anyagok átvételéért, illetve a honlapok több nyelvű változataiért – ezek ugyan egyelőre többségükben még csak kísérleti stádiumban vannak – 13 iskola volt pontozható. (Az iskolák 87 % -ának honlapján hasonló törekvés nem tapasztalható.)
 
 

A fenti szöveges értékelés szerinti százalékos adatokat a következő oldal grafikonja teszi szemléletesebbé. Az áttekinthetőség kedvéért a tartalmi elemzés tizenhat kategóriáját négy területre csoportosítottam, s az ide sorolt kategóriák átlagát is ábrázoltam. A négy terület a következő:

1. Arculat (az iskola története, eredményei, a helyi tanterv és a pedagógiai program elérhetősége, testvériskolák bemutatása; vagyis a K, N, S, X jelű kategóriák. Mindezek átlagértéke: 37%)

1. Adminisztráció (kapcsolati adatok, órarend elérhetősége, egyéni órarend készítésének lehetősége; vagyis az L, Q és R jelű kategóriák. Átlagértékük: 33,3%)
2. Kommunikáció és személyesség (oktatók és diákok adatai, anyagaik elérhetősége, az anyagok kiegészítő adatai; O, P, U, V kategóriák, melyek átlaga: 50%)
3. Oktatás tartalma (kiemelt szakok, tantárgyak, tantervi anyagok, tematikák, feladatok, forrásanyagok, csereprogramok, nyelvtanulás, idegen nyelvű anyagok; az M, T, W, Y, Z jelű kategóriák adatai. Átlagértékük: 27,4%)

Összevetve a mintavételben szereplő iskolák összesített pontszámait a tartalomra kapott pontszámokkal (A jelű táblázat, 101. sor) látható, hogy 35,3 % -a a kapott pontszámoknak tartalmi jellegű eredményeket tükröz. (A száz iskola összesen 1578,5 pontot kapott, s ebből 581,5 pontot a tartalmi szempontok alapján értek el.)

Az egyes tartalmi kategóriákban elért eredményeket a C jelzésű táblában hasonlíthatjuk össze. A 101-es oszlopban találjuk az adott kategóriákban elért összesített pontszámokat, a 103-asban pedig az elérhető maximális pontszámot láthatjuk száz iskolára számítva. A kettő aránya az adott szempontok százalékos teljesítményét mutatja. Mint a táblázat végén olvasható: a tartalmi pontozás 32%-os eredménnyel zárult. Vagyis a mintavételben szereplő iskolák a tartalmi szempontok szerint a lehetséges pontszámnak csupán a 32%-át érték el.

A nem túl fényes eredmények elgondolkodtatóak. Az iskolai honlapok fejlesztésének fontosságát sajnos nagyon sok fenntartó és iskolai vezetőség még mindig nem ismeri fel. Pedig ezáltal az érintett iskoláról, magáról az intézményről alkotott kép is szegényesebb. Emellett valószínűleg a középiskolai tanárok informatikai alulképzettsége is okozza az egyelőre nem éppen pozitív vizsgálati eredményeket.

Elemzéseink arra mutatnak, hogy az iskolák még nem élnek igazán az Interneten való jelenlét lehetőségeivel. Ennek egyik oka az, hogy a közelmúlt informatikai fejlesztései még alig egy-két éve jelentek meg, s éreztetik hatásukat. A másik ok az lehet, hogy az eszközök sok helyen már rendelkezésre állnak ugyan, de a használóik – a pedagógusok – informatikai képzése, továbbképzése még csak most van formálódóban. Márpedig a hatékony működéshez mindkettőre: eszközre és tudásra egyaránt szükség van. Várhatóan egy-két éven belül megindul a középiskolákban is a fellendülés, ekkor ismét érdemes lenne az érintett iskolák honlapjainak a megjelenítését az Interneten megvizsgálni.

Az utóbbi feltevésemet a várható fellendülésről arra alapozom, hogy az IIF első programjának lezárása (1990) után a felsőoktatási intézményekben is látványos fellendülés indult meg. Ennek eredménye az is, hogy a főiskoláink, egyetemeink többsége napjainkban rendkívül színvonalas, értékes információtartalommal rendelkező honlapokkal büszkélkedhet. (Példaként említem a Veszprémi Egyetem, a szegedi JATE, a debreceni KLTE, a BKE, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Web-oldalait – a felsorolás a teljesség igénye nélkül történt természetesen.)

A középiskolák minta értékűnek tekinthetik ezeket, és nagyon sok ötletet meríthetnek a felsőoktatás Web-lapjainak tartalmi és formai elemzéséből – természetesen ennek során figyelembe véve a középiskolai korosztály eltérő életkori sajátosságait, információs igényét és szokásait, valamint az intézménytípusok eltérő lehetőségeit. Felbecsülhetetlen értékű eszköz lehet ez az érintett intézmények menedzselésében.

Emellett az iskolák összefogásával, hálózatba rendeződésével térségi együttműködésekre és különféle tartalomszolgáltató tevékenységekre is lehetőség nyílik. (Szakmai kapcsolatok kiépítése, a tanárok és a diákság személyes kapcsolattartása, szakmai együttműködések – mindezek csak kiragadott példák a számtalan lehetséges együttműködési forma közül!)
 

A
Ssz:	Iskola neve:	K	L	M	N	O	P	Q	R	S	T	U	V	W	X	Y	Z	Tart. p.:	Összp.:	Arány
1	Városmajori Gimnázium	0	0,5	0	1	1	0	1	3	0	0	0	1	2	0	0	0	9,50	33,50	0,284
2	Veres Pálné Gimnázium	0,5	0,5	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	1,00	10,00	0,1
3	Berzsenyi Dániel Gimnázium	0,5	0,5	1	1	1	1	0	0	2	1	1	1	1	1	1	1	14,00	25,00	0,56
4	Piarista Gimnázium	0,5	0,5	0	0	1	0	0	0	0	0	0	0	0	1	0	0	3,00	19,00	0,158
5	Alternatív Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium	0	0,5	1	0	1	2	1	0	2	2	3	1	2	0	0	0	15,50	39,50	0,392
6	Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Szakközépiskola	0,5	0,5	1	0	1	0	0	0	1	0	0	1	0	0	0	0	5,00	12,00	0,417
7	Hajnóczy József Gimnázium és Humán Szakközépiskola	0	0,5	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	1,50	4,50	0,333
8	Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola	0,5	0,5	1	1	1	0	1	0	1	2	1	1	0	1	1	1	13,00	21,00	0,619
9	JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium	0	0,5	1	1	1	1	1	3	0	2	2	1	1	0	0	0	14,50	26,50	0,547
10	Fazekas Mihály Gimnázium	0,5	0,5	0	1	1	1	1	0	0	1	2	1	1	0	0	1	11,00	22,00	0,5
11	Karinthy Frigyes Gimnázium	0,5	0,5	1	1	1	2	0	0	0	1	1	1	0	0	1	1	11,00	20,00	0,55
12	Eötvös Loránd Szakközépiskola	0	0,5	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0,50	4,50	0,111
13	Fáy András Közlekedésgépészeti Műszaki Szakközépiskola	0,5	0	1	0	1	2	0	0	0	0	2	1	1	2	1	0	11,50	22,50	0,511
14	Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola	0,5	0	1	1	0	1	0	0	0	0	0	0	0	0	1	0	4,50	11,50	0,391
15	Földes Ferenc Gimnázium	0,5	0,5	0	1	1	2	0	0	0	0	3	1	1	0	0	0	10,00	20,00	0,5
16	Ady Endre - Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgalmi és Informatikai Szakképző	0	0,5	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	2	0	0	0	2,50	9,50	0,263
17	Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)	0,5	0,5	0	0	1	1	0	0	1	0	0	1	0	0	0	0	5,00	18,00	0,278
18	Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium	0,5	0	0	0	1	1	0	0	0	0	1	1	1	0	0	0	5,50	13,50	0,407
19	Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium	0,5	0,5	0	1	1	1	1	0	0	1	1	1	1	0	0	0	9,00	22,00	0,409
20	Budenz József Alapítványi Gimnázium	0,5	0,5	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	1,00	5,00	0,2
21	Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium	0,5	0,5	0	1	0	0	0	0	1	0	0	0	1	0	0	1	5,00	15,00	0,333
22	Ady Endre Gimnázium	0,5	0,5	1	1	0	1	0	0	2	0	1	1	2	0	1	0	11,00	26,00	0,423
23	Baár-Madas Református Gimnázium	0,5	0,5	0	0	1	2	0	0	0	1	1	1	2	0	0	0	9,00	25,00	0,36
24	Budapesti Evangélikus Gimnázium	0	0,5	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0,50	4,50	0,111
25	Deák Ferenc Gimnázium	0,5	0,5	1	0	1	0	0	0	0	0	0	1	0	0	1	0	5,00	15,00	0,333
26	Egri Közgazdasági Szakközépiskola	0,5	0,5	0	0	0	0	0	0	0	0	1	1	0	0	0	0	3,00	9,00	0,333
27	ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola	0	0,5	0	0	0	2	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	2,50	20,50	0,122
28	Eötvös József Gimnázium	0,5	0,5	0	1	1	1	0	0	2	0	1	1	0	0	0	0	8,00	16,00	0,5
29	I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola	0,5	0,5	1	0	1	0	0	0	1	0	1	0	0	0	1	0	6,00	15,00	0,4
30	Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola	0,5	0,5	1	0	1	1	0	0	1	2	1	1	2	0	0	0	11,00	26,00	0,423
31	Puskás Tivadar Távközlési Technikum	0,5	0,5	1	0	1	0	0	0	1	2	2	1	1	0	1	3	14,00	34,00	0,412
32	Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola	0,5	0,5	1	0	1	0	0	0	2	2	0	0	1	0	0	0	8,00	25,00	0,32
33	Berze Nagy János Gimnázium és Szakiskola	0,5	0,5	0	1	1	0	0	0	2	0	3	1	1	1	1	1	13,00	24,00	0,542
34	Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	0,5	0,5	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	1,00	5,00	0,2
35	Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium	0	0,5	0	0	1	2	0	0	0	0	1	1	1	0	0	0	6,50	16,50	0,394
36	Bencés Gimnázium	0,5	0	0	1	0	1	0	0	2	0	0	0	0	0	0	0	4,50	14,50	0,31
37	Zrínyi Ilona Gimnázium	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	1	1	1	3,00	18,00	0,167
38	Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	0,5	0,5	0	1	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	3,00	5,00	0,6
39	Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium	0,5	0,5	0	0	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	2,00	12,00	0,167
40	Eötvös Loránd Műszaki Középiskola	0,5	0,5	0	0	1	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	3,00	10,00	0,3
41	Dráva Völgye Középiskola	0,5	0,5	0	0	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	2,00	7,00	0,286
42	Munkácsy Mihály Gimnázium és Szakközépiskola	0,5	0,5	1	0	1	0	0	0	0	0	3	0	1	1	0	0	8,00	20,00	0,4
43	Budapesti Műszaki Egyetem Nemzetközi Gimnázium	0,5	0,5	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	2,00	4,00	0,5
44	Péter András Gimnázium	0,5	0,5	0	1	0	1	0	0	0	0	1	1	0	0	0	0	5,00	14,00	0,357
45	Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola	0,5	0,5	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	1,00	8,00	0,125
46	Rózsa Ferenc Gimnázium	0,5	0	0	1	1	0	0	0	0	0	0	0	1	2	0	0	5,50	20,50	0,268
47	Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola Intenzív Középiskola	0,5	0,5	0	0	1	0	0	0	0	0	1	1	0	0	0	0	4,00	20,00	0,2
48	JPTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola	0,5	0,5	0	0	0	1	0	0	0	0	2	1	0	0	0	1	6,00	11,00	0,545
49	Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont	0,5	0,5	0	0	1	2	0	0	2	0	2	1	0	0	0	0	9,00	13,00	0,692
50	Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium	0	0,5	0	0	0	1	0	0	1	0	0	1	0	0	0	0	3,50	10,50	0,333
51	Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola	0	0,5	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	1,50	8,50	0,176
52	Vetési Albert Gimnázium	0	0	0	0	0	0	0	0	0	1	0	0	2	0	0	0	3,00	13,00	0,231
53	Medgyaszay István Szakképző Iskola és Kollégium	0	0,5	0	0	1	0	1	3	0	0	0	0	0	0	0	0	5,50	16,50	0,333
54	Kereskedelmi és Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola	0,5	0,5	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	1	0	0	3,00	8,00	0,375
55	Pápai Református Kollégium Gimnáziuma	0,5	0,5	0	0	1	0	0	0	0	0	0	0	1	0	0	0	3,00	16,00	0,188
56	Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola	0,5	0,5	0	0	1	0	0	0	0	0	0	1	0	1	1	0	5,00	12,00	0,417
57	Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium	0,5	0	0	1	0	2	0	0	1	0	0	1	0	0	0	0	5,50	13,50	0,407
58	Nagy Lajos Gimnázium	0,5	0,5	0	0	0	0	0	0	0	0	2	1	1	0	0	0	5,00	16,00	0,313
59	Közgazdasági Szakközépiskola	0	0,5	0	0	1	0	0	0	0	0	1	0	0	0	0	0	2,50	14,50	0,172
60	Deák Ferenc Szakközépiskola és Gimnázium	0,5	0,5	1	0	1	0	0	0	0	0	0	1	0	0	0	0	4,00	13,00	0,308
61	Kölcsey Ferenc Gimnázium	0,5	0,5	1	1	1	0	0	0	0	1	1	1	1	0	1	0	9,00	26,00	0,346
62	Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola	0	0,5	1	1	1	1	0	0	0	0	0	1	0	0	0	0	5,50	20,50	0,268
63	Kodály Zoltán Ének - Zenei Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola	0,5	0,5	0	0	1	1	0	0	1	0	0	1	1	0	0	0	6,00	14,00	0,429
64	Katona József Gimnázium	0,5	0,5	0	0	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	2,00	9,00	0,222
65	Radnóti Miklós Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola	0,5	0,5	1	0	1	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	4,00	9,00	0,444
66	Bugát Pál Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola	0	0,5	1	0	0	0	0	0	0	0	0	1	0	0	0	0	2,50	8,50	0,294
67	Jáky József Műszaki Szakközépiskola	0	0,5	1	0	1	2	0	0	0	1	2	1	2	0	0	0	10,50	23,50	0,447
68	Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola	0	0,5	1	0	1	1	0	0	0	1	0	0	0	0	0	0	4,50	12,50	0,36
69	Teleki Blanka Gimnázium	0,5	0,5	0	0	1	0	0	0	0	0	1	1	1	0	0	0	5,00	28,00	0,179
70	Kultsár István Ügyviteli-Gazdasági Szakközépiskola	0	0	0	1	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	2,00	7,00	0,286
71	Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola	0,5	0,5	0	0	1	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	3,00	7,00	0,429
72	Szent István Gimnázium	0,5	0,5	1	1	1	2	0	0	2	1	1	0	0	2	1	2	15,00	25,00	0,6
73	Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola	0	0,5	1	0	1	0	1	2	2	0	1	1	1	0	0	1	11,50	23,50	0,489
74	Móricz Zsigmond Gimnázium	0	0,5	1	0	0	0	0	0	0	2	1	0	0	0	0	0	4,50	10,50	0,429
75	Damjanich János Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium	0,5	0,5	1	1	1	1	0	0	0	1	1	1	1	0	0	0	9,00	23,00	0,391
76	Kesjár Csaba Általános Iskola és Gimnázium	0,5	0,5	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	2,00	12,00	0,167
77	Garay János Gimnázium	0,5	0,5	1	1	1	0	0	0	0	0	1	1	0	0	1	0	7,00	18,00	0,389
78	Ady Endre Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium	0,5	0,5	1	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	1	0	4,00	13,00	0,308
79	Amerikai Alapítványi Iskola, Általános iskola és Gimnázium	0	0,5	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0,50	5,50	0,091
80	Móra Ferenc Gimnázium	0	0,5	1	1	1	0	0	0	0	0	1	1	0	0	0	0	5,50	15,50	0,355
81	Herman Ottó Gimnázium	0,5	0,5	1	0	1	1	0	0	2	1	1	1	1	0	0	0	10,00	22,00	0,455
82	Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma	0,5	0,5	0	0	1	0	0	0	0	0	1	0	0	0	1	0	4,00	9,00	0,444
83	Ságvári Endre Gimnázium	0,5	0,5	1	1	1	1	0	0	1	0	0	0	0	0	0	0	6,00	19,00	0,316
84	Remenyik Zsigmond Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Diákotthon	0,5	0	0	0	1	1	0	0	1	0	2	0	1	0	0	0	6,50	15,50	0,419
85	Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma	0,5	0,5	1	0	0	0	0	0	0	0	2	0	0	0	0	0	4,00	10,00	0,4
86	Bocskai István Gimnázium	0,5	0,5	0	0	0	0	0	0	2	0	1	0	0	1	0	0	5,00	11,00	0,455
87	Közgazdasági Szakközépiskola	0,5	0	1	0	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	2,50	6,50	0,385
88	Bolyai János Gimnázium	0,5	0,5	1	1	0	0	0	0	0	0	2	1	1	0	1	1	9,00	18,00	0,5
89	Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskola	0	0,5	1	0	1	0	0	0	0	2	0	0	0	0	0	0	4,50	14,50	0,31
90	Mikszáth Kálmán Kereskedelmi, Élelmiszeripari, Vendéglátó és Idegenforgalmi Középiskola	0,5	0,5	1	0	0	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	3,00	14,00	0,214
91	Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola	0,5	0	1	0	0	0	0	0	0	0	1	1	0	0	1	0	4,50	11,50	0,391
92	Báthory István Gimnázium	0,5	0,5	0	1	1	0	0	0	0	0	1	1	0	0	0	0	5,00	18,00	0,278
93	Krúdy Gyula Gimnázium	0,5	0,5	1	1	1	1	0	0	0	0	2	1	1	0	0	0	9,00	26,00	0,346
94	Verseghy Ferenc Gimnáziun	0,5	0,5	1	1	0	0	0	0	0	0	1	0	2	0	1	1	8,00	21,00	0,381
95	Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola	0,5	0,5	1	1	1	0	0	0	0	0	3	1	0	0	0	0	8,00	18,00	0,444
96	Lehel Vezér Gimnázium	0,5	0,5	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	2	0	0	3,00	11,00	0,273
97	Árpád Fejedelem Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium	0,5	0,5	0	0	1	2	0	0	0	0	1	0	0	0	0	0	5,00	13,00	0,385
98	Mechwart András Gépipari Műszaki Középiskola	0,5	0,5	1	1	1	1	0	0	0	0	0	0	0	1	1	0	7,00	15,00	0,467
99	Ferenczi Sándor Egészségügyi SZKI és Szakiskola	0,5	0,5	1	0	1	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	4,00	19,00	0,211
100	Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola	0,5	0,5	1	1	1	0	0	0	1	0	2	1	1	0	0	0	9,00	21,00	0,429
101	Az iskolák által elért pontszámok adott kategóriákban	38	44	48	34	64	52	8	11	37	28	71	48	44	18	21	16	581,50	1578,5	0,353
102	Adott kategóriára adható pontérték	0,5	0,5	1	1	1	2	2	3	2	2	3	1	2	2	1	3
103	A kategória lehetséges maximális pontszáma (pontérték*100)	50	50	100	100	100	200	200	300	200	200	300	100	200	200	100	300

	A kategóriák feloldása:	Pont	B		101	103	Arány:		C
K	Az iskola története	0,5			38	50		0,76
L	Kapcsolati adatok	0,5			44	50		0,88
M	Kiemelt szakok, tantárgyak	1			48	100		0,48
N	Eredmények	1			34	100		0,34
O	Az oktatók adatai (telefon, e-mail, szakok)	1			64	100		0,64
P	A tanulók adatai (telefon, e-mail, osztály)	2			52	200		0,26
Q	Órarend elérhetősége	1			8	200		0,04
R	Lehetőség egyéni órarend elkészítésére	3			11	300		0,04
S	A helyi tanterv vagy pedagógiai program elérhetősége	2			37	200		0,19
T	Tantervi anyagok, tantárgyi tematikák	2			28	200		0,14
U	Tanárok vagy diákok anyagainak elérhetősége az oldalakon	3			71	300		0,24
V	Kiegészítő anyagok adatainak elérhetősége (szerző, időpont, stb.)	1			48	100		0,48
W	Feladatok, forrásanyagok diákok számára (pl. egyéni tanuláshoz)	2			44	200		0,22
X	A testvériskolák bemutatkozása	2			18	200		0,09
Y	Csereprogramok lehetősége, nyelvtanulás	1			21	100		0,21
Z	Idegen nyelvű anyagok átvétele	3			16	300		0,05
		26					Átl.:	0,32
101	Iskolák elért pontszámai az adott kategóriában	D
103	Elérhető maximális pontszám
Arány:	Százalékos teljesítmény (101/103)